Rachel Gibson: Jane vékony jégen táncol

Be kell valljam, ez nem az én könyvem volt. Igazából nem is saját választás volt, de úgy voltam vele, hogy néha egy könnyedebb könyv is a kezeim közé kerülhet. És akkor észbe kaptam, hogy "te jó ég, sznob lettem, vagy mi van?". De egyébként szerintem nem, csakhogy ez már túl könnyed vagy valami ilyesmi volt nekem.

Jane egy magányos középkorú nő, aki nem annyira szerencsés külseje miatt csak álmodozik a nagy Ő-ről. Mindeközben mellékállásban névtelenül szoftpornó történeteket ír egy újságba. Ez csak amolyan hobbi, meg erőteljes álmodozás a részéről, a valódi kihívást egy jó kis újságírói munka jelentené neki. A lehetőség nem is olyan soká bekopogtat az ajtaján. A Seattle Chinooks hokicsapatának, annak tagjainak életéről, meccseiről kell beszámolókat készítenie. Ez klassz kis feladatnak tűnik mindaddig a pillanatig, amíg az első öltözőbeli jelenésénél direktbe le nem dobálják a fiúk a ruháikat az utolsó szemig, egyenesen Jane kedvéért, ezzel provokálva őt, na meg, hogy lássa, milyen tökös (szó szerint) pasik is ők. Na, lehet gondolni, hogy éli ezt meg szerencsétlen. Mindenesetre már itt elhatározza, hogy akkor sem hagyja magát, belevaló nőként elvégzi a munkáját.

Rögtön az első találkozón feltűnik neki Luc, az állat! :D Mert Luc egy behemót nagy, Jane szerint rendkívül szexi, hasán patkótetkós, kigyúrt alak. Mellékesen ő a csapat kapusa. És a nő bírja az ilyet, álmaiban is nemegyszer elképzeli, miként döntene egy hasonló kaliberű pasast ájulásszerű állapotba szexuális "támadását" követően. Kapcsolatuk elég sekélyes, oda-vissza sértegetik egymást. Luc a nő külsejére szólogat be állandóan, Jane pedig a pasi felületes, igénytelen párkapcsolatait veti górcső alá folyamatosan. Közben szép lassan azért mindkettőben kialakul a vonzalom.

Számomra a történet tökéletesen kiszámítható volt, semmi meglepetést nem nyújtott a dolog kimenetele, viszont egyes jelenetek adtak bőségesen okot a pironkodásra. Huh, durva volt, néha azt sem tudtam, hogy takargassam a lapokat a tömegközlekedésen. Szóval, khm, Jane tényleg nagyon vékony jégen táncolt végig. A szende, szűzies, visszafogott hölgy valójában az erőteljes erotika és a pornó között mozgott. Hiába próbálta másnak tettetni magát, én átláttam rajta! :D

A végén pedig azt kérdezgettem magamtól, hogy "te jó ég, prűd lettem?"!!!

Nancy Madore: Megigézve = Enchanted

Létező vagy nem létező prűdségemet próbáltam legyőzni ezáltal a könyv által. Úgy gondoltam, belevaló, vagány leszek és elolvasom. Igazából nem is tudom, hogy mire számítottam. Azt a fülszövegből megtudtam, hogy tizenhárom klasszikus mese került átalakításra erotikus történetekké. Közelebb azért ez sem vitt a dologhoz.

Az ajánlóból az is kiderült, hogy semmiképpen nem a durva pornó volt a cél, és ez igaz is. Viszonylag tényleg finoman van megoldva a dolog.

Az írónő célja a könyvvel elsősorban az volt, hogy az ellaposodott, megfáradt kapcsolatokat picit felrázza, az érzékiséget újból előhozza a nőkből és a férfiakból is egyaránt, bár a könyv szerintem tényleg elsősorban nőknek szól, de talán működik az energiahullám áradása... A fantáziánkat szeretné felrázni, hogy másképpen, többféleképpen is lehet!?

Attól függetlenül, hogy azért tényleg izgalmas volt a nagy részét olvasni, néhol nagyon nevetséges volt, és azokon a pontokon mindig megakadtam.

Nicole Jordan: A szerelem foglyai

Ha valaki még sosem olvasott erotikus történelmi románcot, akkor megéri Nicole Jordannel belekóstolni a műfajba, és A szerelem foglyai ehhez tökéletes választás. Különösen, ha nem rajongunk az üres fejű, ájuldozó hősnőkért. A szerelem foglyai kicsit olyan, mint Jane Austen Büszkeség és balítélete erotikus kiadásban.

Arabella Loring igazi kékharisnya. A 24 éves hősnő apja halála és anyja szökése után húgaival zsugori bácsikájukhoz kerül, aki egyáltalán nem törődik velük, így a Loring kisasszonyoknak maguknak kell előteremteniük a megélhetésüket. Úgy döntenek, iskolát alapítanak a gazdag kereskedők és iparmágnások lányai számára, hogy azok könnyebben érvényesülhessenek az arisztokraták rideg, fényűző világában.

Amikor azonban meghal a nagybácsi, Arabella és húgai gyámságát a veszedelmesen jóképű Marcus Pierce örökli, akinek feltett szándéka gazdagon kiházasítani a három nővért. A független természetű Loring lányok természetesen ezt nem tűrik szó nélkül, így Arabella felkeresi az újdonsült grófot, hogy egy szenvedélyes pengeváltás kíséretében jobb belátásra bírja. A tüzes csatározást végül egy fogadás zárja le, miszerint ha Lord Danversnek sikerül két hét alatt elcsavarnia Arabella fejét, akkor a nő hozzámegy feleségül. Ha azonban Arabella képes ellenállni a férfi csábítási kísérleteinek, ő és húgai végleg elnyerik függetlenségüket.

Amiért igazán érdemes Nicole Jordant és A szerelem foglyait választani, az, hogy Jordan kisasszony írását olvasva nem támad hiányérzetünk, szemben más, azonos műfajú regénnyel. Mind a karakterek, mind a cselekmény tökéletesen kidolgozottak. A hősök nem lapos sablonok, hanem életszerűek, szinte látjuk őket magunk előtt; dilemmáik sem mesterkéltek vagy mondvacsináltak, hanem reálisak. A történetben, pedig nincsenek fehér foltok, elvarratlan szálak.
A szerelem foglyai magával ragadó első kötete Nicole Jordan izgalmas, új, Szerelmi Csatározások című sorozatának. A Loring lányok erotikus kalandjai tehát még korántsem értek véget.