Már jó ideje megjelent a második rész nálunk és hamarosan jön a harmadik is. Azok számára, akik türelmesen vagy türelmetlenül, de kivárják a megjelenést hamarosan megérik a babér.
Ha eddig azt hittétek már minden romantikát kimerített Bella és Edward kapcsolata, akkor tévedtek. Igen, hölgyeim és uraim mindezt még lehet fokozni, és Stephenie Meyer meg is tette azt!
A második rész vége ott maradt abba, hogy Jacob neheztel Bellára és ki nem állhatja Edwardot. A harmadik rész elején mindezt megspékeli, hogy Edward jó távol akarja tartani Bellát Jacobtól, (akit sokkal veszélyesebb fenevadnak tart még saját magánál is) és nem riad vissza ennek érdekében a házi őrizettől sem. Bella mindeközben szenved, mert nem akar háborút kirobbantani a vámpírok és a farkasok között, ugyanakkor ragaszkodik Jacob barátságához is.
De mint hamarosan kiderül, nem csak emiatt főhet Bella feje, mert Victoria továbbra is szabadon lófrál, ráadásul kiéhezett újszülött vámpírok is a város felé tartanak. Itt nagy összecsapás ígérkezik, és ezúttal Jasper lesz az, akinek tudására és tapasztalatára mindannyian számítanak. Mivel több tucat vámpír tart a város felé a farkasok sem maradhatnak távol, az ő segítségükre is szükség van. Kérdés, hogy bíznak-e a farkasok Cullenékben annyira, hogy vállt vállnak vetve harcoljanak az oldalukon. És ha ez eddig még nem volt elég a Volturi is tiszteletét óhajtja tenni a városban.
Harc farkasok és vámpírok között.
Harc Edward és Jacob között.
Harc vámpír és vámpír között.
Harc Bella és saját szíve között.
Igen, ez a rész a harcokról, előítéletekről, megbánásokról és az elfogadásról szól.
Bella szabadon mozoghat a két világ között, de ha teljesül rég várt álma, akkor örökre búcsút kell mondania indián barátainak, de legfőképpen Jacobnak, aki immár élete fontos részévé vált.
A magyar nyelvű, keménykötésű változat megjelenési ideje: 2009 október.
De Katona Ildikó meghallva a kéréseteket petíciót indított útjára (igen, saját magának, ez elég egyedül álló) hogy a puha és a keményfedél egyszerre jelenjen meg. Bővebben itt olvashattok róla (jobb oldalon).
Egy kis merengés.
2007. augusztus eleje.
Ekkor emeltem le az egyik könyvesbolt Idegen nyelvű szekciójáról a TWILIGHT-ot. Pár napra rá, már el is olvastam, és eszeveszetten kerestem a folytatást. Szerencsém volt. Addigra már három rész megjelent. Pont akkor adták ki az Eclipse-t. De nagyon-nagyon vártam a negyediket, és az amerikai olvasókkal együtt vártam és rágtam a körmöm a folytatást lesve. Addig is megtudtam, hogyan lehet itthon külföldről úgy könyvet rendelni, hogy ne kelljen Amazont igénybevennem. (Köszönöm Bookstation!) 2008. augusztus, eddig kellett várni. 2008 októberében már itthon is üdvözölhették az olvasók a sorozat első részét. Örültem, hogy végre az anyanyelvemen is olvashatom a könyvet. Örültem, hogy ezentúl nem csak kérdő tekintetek merednek rám, ha lelkesen kezdek mesélni erről a könyvről. Örültem, mert biztos voltam benne, hogy itthon is megszeretik majd. De nem sejtettem, hogy a sok öröm nyomában ott jár majd az üröm is.
Az egyesült államokbeli rajongók évente kaptak egy részt. Mi félévente kapjuk meg a magyar fordítást. Sokan még így is panaszkodnak, a kiadót szídják és a sokáig tartó munkát kifogásolják, majd ezzel indokolják, miért is inkább kalózfordítást olvasnak. Persze megértem, nehéz a várakozás, és megértem azt is, hogy nem egészen ugyanaz a két dolog, a megírásra és a fordításra várni. De egy dolgot vegyetek figyelembe (ezt már több fórumon is elmondtam):
Stephenie Meyer 2008 áprilisában tette az i-re a pontot, és írta ki a THE END-et a lap végére. A könyv mégiscsak augusztusban jelent meg. Akárhogyis számolom az amcsiknak is 4!!! Hónap kellett a szerkesztésre, a tördelésre és úgy általában mindenre, hogy kikerüljön a boltok polcaira a könyv.
Itt meg a 6 hónapot sokallják úgy, hogy a fordító elég nagy valószínűség szerint még így is reggeltől estig mereszti a szemét a monitorra és dolgozik és dolgozik és dolgozik. Több mint 500 oldalról beszélünk, aminek igényességét minden joggal elvárja az olvasóközönség. A fordítás olyan szakma, amit a legtöbben másodállásban és család mellett csinálnak. A kalózfordítást nyugodtan lehet bakikkal teletűzdelni, nyugodtan lehet vele kapkodni, hisz ott csak a gyorsaság számít, és a kíváncsiság kielégítése. A műfordító és a szerkesztő azonban figyel a magyarságra, a mai szóhasználatokra, a szlengek minél pontosabb visszaadására. Újra és újra átolvassák, és újra és újra belejavítanak. Mert nektek akarnak jót, mert a ti pénzetekért minőséget akarnak a kezetekbe adni, mert a nevük forog kockán.
Aztán olvastam olyan érveket is, hogy persze nálunk csak most jelent meg, és bezzeg ebben az országban, meg bezzeg abban az országban… Fel tudnék sorolni még mindig olyan országokat ahol még az első rész sem jelent meg. Miért mindig a szomszéd gyepét kell nézegetni? Támogassuk és nevelgessük inkább a sajátunkat!
És végül jön az abszolút kedvencem: Azért adja ki olyan soká a Kiadó a könyveket, mert több pénzt akar keresni! Hogy???? Ha ennek a logikáját elmagyarázza nekem valaki azt megköszönöm. Nekünk még úgy tanították menedzsment órán, hogy ha túl sokáig váratod a célközönséget előbb utóbb besokall és elveszíti az érdeklődését. Arról nem is beszélve, hogy ebben a konkrét esetben előbb fognak az illegális kalózfordításokhoz nyúlni és utána vagy megveszi a következő részt vagy nem.
Szeressétek a könyveket, szeressétek az Alkonyat sorozatot és becsüljétek meg a kiadó és fordító munkáját, mert hosszú ideje tartó kiadói némaság után a Könyvmolyképző a rengeteg magyar kiadó közül az elsők között teszi meg felétek a lépést és kérdez meg Titeket, kéri ki a véleményeteket és válaszol a kérdéseitekre. Mert felismerték, hogy a ti igényeiteknek feltárása a jövő, hogy erre manapság igenis szükség van és örültök, ha kérdésétek, kérésetek nem talál süket fülekre és igényes munkát vehettek a kezetekbe.
Köszönöm, hogy elolvastátok az igencsak hosszú bejegyzésemet!
Borostyán, 2009. június 08.
Íme egy újabb krimi,bár ennél sem igazán éreztem gyorsabb szívdobogást....lehet nem vagyok jó alany... 
