Nehezen
kezdtem hozzá az értékelés írásához, mert nem annyira nyűgözött le a könyv.
Borítón, a szép, irigylésre méltóan sima bőrű leány feje felett, nekem szembetűnő
felírat: „cseppet sem szürke!”. Ezt a megemlített szürkét, még nem olvastam, de
azt hiszem, mostanában nem is fogom, főleg ha hozzá hasonlítják.
Izgalmasan indult a történet, amikor is Jocelyn
megtudja, hogy szülei és kistestvére egy autóbaleset következtében meghaltak.
Gyorsan ugrunk négy évet, amikor is Jocelyn már, hátat fordítva tragikus
múltjának, Edinburh-ban kezdett új életet. Joss nem adja át magát a gyásznak,
nem néz szembe a démonaival, és senkihez sem akar igazán közel kerülni, de
miután beköltözik Dublin Street-i fantasztikus albérletébe, lakótársnőjének
jóképű bátyja, Braden, fenekestül felforgatja féltve őrzött magánéletét.
Braden Carmichael az a fajta
ember, aki mindig megszerzi, amit akar. És ő most Jocelynt akarja az ágyába
csábítani. Braden, miután megtudja, hogy Joss irtózik a komoly kapcsolatoktól,
alkut kínál, amelynek keretében átadhatják magukat a vágyaiknak anélkül, hogy
„túlbonyolítanák” a dolgokat. Jocelyn merő kíváncsiságból belemegy az
egyezségbe, miközben nem is sejti, hogy a skótot egyetlen cél vezérli: a
lelkéig lemezteleníteni a konok lányt…
Eleinte, a múltja miatt, a múltja okozta pánikrohamai miatt, nagyon
sajnáltam Josst. Értettem miért nem szeretne közel engedni magához senkit,
örültem, hogy szakemberhez fordult, aki szimpatikus és segít rajta. De azután
elkezdtem nagyon haragudni rá. Szememben önzővé vált, aki a régi barátait is
hanyagolja, kitér előlük. Milyen barát az ilyen!?
Braden karaktere túl erőszakosra sikeredett. Ha csak ránéztek Jossra
már emelte a kezét és szépen sorban röpültek a fogak. Tényleg az kell, hogy egy
férfi így „védelmezze” az általa kiszemelt hölgyet? Le nem tudom írni mennyire
idegesített, egy idő után, hogy Josst, Jocelynnak hívta, hiába mondta neki a
lány, hogy ne tegye. De persze ő a macsó, neki azt kell tenni, amit a lány nem
akar. Joss lakótársának szerelmi konfliktusa sokkal jobban a szívemhez szólt. Csak
megemlíteném az amerikai szirupos véget, ami giccsessé tette az egész sztori
befejezését.
Nem olyan rossz ez a könyv, sikerült belőle az összes negatívumot
kiemelni, ha ez egyáltalán negatívum. Romantikus történet felnőtt tartalommal.
Lehet, az irigység szól belőlem egy ilyen igazán férfias férfi után!? Nem, nem
hiszem.
7/10
2 megjegyzés:
Érdekes, hogy bennem is csak a negatív, idegesítő dolgok ragadtak meg.Szerintem mi túl józanok, vagy mik vagyunk, hogy bekajáljuk ezt a sztorit :P
Vagy nagyon földhöz vagyunk ragadva és nem hiszünk a macsó királyfiban :)
Megjegyzés küldése