„A mérgek megfakították a Meseáramok szivárványszíneit, minden szín szürkébe hajlott, márpedig tudni való, hogy a mesék legjobb részei éppen a színekben vannak kódolva: a színek adják a történet élénkségét, ritmusát, sodrását, könnyedségét, egyszóval savát-borsát.” Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer Alifbá országában egy város, minden városok legszomorúbbika, amely már a nevére sem emlékezett. Itt élt Hárún, a nagy mesemondó, a Bla-bla-sah, Rasid kalifa fia.Egy baljós napon Szoraja Hárún édesanyja elszökik otthonról és Rasid Kalifa bánata olyan nagy lesz, hogy többé már nem tud mesélni. Hárun figyelme is mindenről elkalandozik pontosan 11 perc után. Hárún mindent megtesz, hogy Rasid szomorúságát enyhítse, de minden próbálkozás hatástalan. Egy éjszaka találkozik Hahával a vizidzsinnel aki épp Rasid mesecsapját igyekszik elzárni. Ekkor kezdődik Hárún nagy kalandja, amely során eljut egy Banka hátán a föld másik holdjára, Kahanira, ahol a Gappik és a Csúpválák vívják küzdelmüket a meseócánért és Bátcsít királykisasszonyért.
Rushdie igazi mesemondó. Bűbájos történetet mesél el, amelynek minden egyes fejezetéből egy-egy teljes mesekönyvet is meg lehetne tölteni. A jó és a rossz klasszikus küzdelme. Bűbájos történet, ami a hétköznapok gondjaiból egy kicsit elvarázsolja az olvasót egy egészen más világba.
Nem igazán felnőtt mese, de nem is gyermek irodalom, valahol a kettő között helyezkedik el, ezért a gyermeklelkű felnőttek és a felnövőben lévő gyermekek élvezhetik leginkább.
A történetből a Budapest Bábszínház előadást készített, melynek bemutatója 2009. októberében lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése