A sok zombi után kis nyugalomra vágytam, és bele is csöppentem a tündérek világába.
"S a királynő ihletet nyerve az ifjú álmodozásából, kitépte annak lelkét, és kalitkába zárta, a testétől távol"
Deirdre tizenhat éves, mondhatnánk, hogy szokványos kamaszéveit éli, de a lány sokkal zárkózottabb társainál, barátja is csak egy van, James. Mondjuk én örültem neki, hogy nem a szokványos barátnős felállás van, az a téma már rendkívüli módon ki van aknázva, úgyhogy üde színfolt a történetben a humoros fiú, akit az első mondattól kedveltem.
Deirde vagyis Dee (nekem kissé nyelvtörő ez a név.) azonban nem sokáig él abban a tudatban, hogy ő aztán még az átlagostól is átlagosabb, mert már a történet elején elkezdődnek körülötte a furcsaságok, kezdve Luke Dillon megjelenésével, aki egy fellépés alkalmával siet Dee megmentésre. Dee csodásan hárfázik de a lámpalázat nem tudja kezelni, Luke azonban felajánlja, hogy együtt játsszanak, ami oly annyira jól sikerül, hogy Dee és Luke meg is nyerik a zenei fesztivált...
Ettől a naptól kezdve Luke, Dee élete részévé válik, és együtt próbálgatják Dee Látó mivoltát felfedezni...
Tetszett, hogy haladt a történet, nem álltunk meg aggodalmaskodni, meg töprengeni, ahogy egyre több szereplő és momentum bukkan fel a történetben, egyre több a feladat is.
A lóherék különös felbukkanása, és a családtagok fura viselkedése mellett, egyre többet tudunk meg a tündérekről is.
Ebben a történetben a tündérek nem éppen a jó oldalukról mutatkoznak be. Önző módon minden kell nekik ami szép és csillogó, vagy fiatal, de az emberi könnyeket is örömmel gyűjtik.
A könyvben lassan fény derül arra is, hogy Dee családja is érintett tündér ügyben. Közben Dee közvetlen környezete is belesodródik az egyre komolyabb harcba ami a könyv elején még nem tűnt ennyire véresen komolynak.
Luke -ról sokáig nem tudni kinek az oldalán is áll, az ő kilétének felfedése engem kissé meglepett, egészen másra gondoltam vele kapcsolatban.
Mondhatnánk, hogy a történet nem nagy durranás, nekem mégis olvasmányos volt, a szerzőnek remek a stílusa. Itt-ott lehetett érezni, hogy nem tejes mértékben van kidolgozva, kitalálva a két világ, ennek ellenére nagyon tetszett, és kíváncsi vagyok a folytatásra is.
A borító szerintem nagyon szép lett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése