2009. december 28., hétfő

Libba Bray:Lázadó angyalok


Úgy éreztem már régóta vártam a második részre, pedig év elején olvastam, de most, hogy tudom, hogy milyen remekül sikerült a folytatás még hosszabbnak érzem az időt.

A sorozatoknál szerintem nagyobb az elvárás, ha már olvastuk az első részt és tetszett, tudat alatt elképzeljük a folytatást aminek mindenáron túl kell tennie az első részen. Jelentem a szerzőnek ez jól sikerült, nem elég, hogy majd 200 oldallal többet kaptunk, de ez a rész maga volt a tömény izgalom, a jót még tetézte, hogy szerteágazott a történet, Gemma élete immár nemcsak a varázslat, a rend, a fényajtók, és egyebek közt zajlik, hanem Gemma másik élete a ,társadalmi elvárások, az első szerelem, és a családi gondok is új színt hoztak a történetbe.

Arról már nem is beszélve, hogy azt hittem, hogy valamennyit felejtek majd, és nehezen jut eszembe majd a szereplők sorsa, és helye-ennek ellenére már az első oldalnál megelevenedtek a rég látott alakok.

Már az első részben sem nagyon szimpatizáltam Gemma barátnőivel, ez az ellenszenv most fokozódott, egyre inkább az a véleményem, hogy önző, buta, korlátolt fruskák.
Gemma nyugton szeretné hagyni a dolgokat, és felejteni de persze Pippa haláláért önmagát okolja, ám karácsonyra mi mást kérhetnének a barátnők mint látogatást a birodalomban? Ezzel szinte egy időben felbukkan Kartik is aki feladattal bízza meg Gemmát, találja meg a templomot és zárja le a varázslatot ami az első részben kiszabadult, mert most akárki használhatja és a varázsaltokért már meg is indult a harc, amire nem csak a jóknak fáj a foguk.....

Kartik figurája nekem nagyon rokonszenves, az külön remek, hogy a szerző ránk bízza, hogy döntse el az olvasó maga, hogy Kartik vonzódása Gemmához a parancs követése-e vagy a szív szava!?
Egyik izgalomból a másikba csöppenünk, jóval több cselekmény történik odaát vagyis a birodalomban, egyre több lénnyel ismerkednek meg a lányok, Pippa pedig egyre távolabb kerül tőlük, de ezt mintha csak Gemma látná, ahogy azt is, hogy Pippának már rég tovább kellett volna lépnie, Ő mégis itt ragadt. Gemma miközben próbálja kideríteni ki az aki a segítségére lehet, és ki az ellensége, ez alatt újabb és újabb látomások is kísértik amik egyre jobban kimerítik Gemmát. A suhogó báli ruhák, és teadélutánok alatt Gemma megismerkedik egy fiatal férfival aki megdobogtatja a lány szívét, mégis Kartik csókjára gondol szinte minden percben, miközben hol menekül, hol hazudik csakhogy barátnőjét óvja, hol apját próbálja megszabadítani az ópium okozta rabságból.

Bray nagyon jól szőtte a történet szálait, hihetetlen fantáziával fűzte egymáshoz a szereplők életét. Még egyszer ugyanennyit is tudtam volna olvasni, pedig a könyv így is elég terjedelmesre sikeredett a majd' 510 oldalon egyetlen felesleges szó sincs, csak varázslat, és izgalom.

Akinek megtetszik a történet, javaslom, hogy mindenképpen kezdje az első résszel, mert csak így lesz teljes a történet is na meg az élmény!




Nincsenek megjegyzések: