Kiss Ádám: Szütyiő

Nem igazán vagyok oda azokért a könyvekért, amiket híres emberek írnak, mert valaki megkérte őket, hogy írjanak, mert a nevükkel majd jól el lehet adni. Ilyenkor jön egy sablonos sztori, aminek a végén már el is felejtjük, hogy elolvastuk. Jobban tesszük. Mielőtt még azt gondolnátok, hogy Kiss Ádám (hová lettek az ékezetek a borítóról és a könyvből az Ádámról?) könyve is ilyen, gyorsan elmondom, hogy riadalomra semmi ok. Mert igenis van itt látnivaló.

Kiss Ádámot, ha nem tudnátok, javarészt a Showder Klubban lehet látni, ahová néha kiáll egy kicsit és mindenfélét mesél, miközben a közönség sírva nevet. Most már a táskánkban is hordhatunk egy ilyet, ha éppen a metrón szeretnénk hülyét csinálni magunkból. Engem nagyon feldobott a könyv, és segített egy heveny mandulagyulladás feldolgozásában. Csak kár, hogy nem volt gyógyír rá...

Kiss Ádám azt mondja, hogy nem igazán akarta megírni ezt a könyvet, egyáltalán nem akart könyvet írni, de annyian mondták, hogy akarnak egy "kézzel fogható kissádámot otthonra", hogy megszületett nekünk ez a kötet.

Már az ajánló remek kezdés, megtudhatjuk belőle, hogy melyik novellát hol és mikor érdemes olvasnunk, hogy a kellő hatást kifejtsük vele. Mert nem mindegy ám ez sem. Egyébként honnan szedi ezeket az orbitális baromságokat? :)

Ami jó benne, hogy sosem tudhatod, mi vár rád a következő oldalon. Már csak azért sem, a tartalomjegyzék nem oda került, ahova szokták tenni. Néztem is nagyot, amikor közepevégetáján hirtelen az jött velem szembe. Nem is tudom eldönteni, melyik tetszett a legjobban, de kiemelném az E-mail Hollandiábólt, amiben Szatyor Lajoska mesél osztálykirándulásáról, és bőszen érdeklődik benne a Barátok közt aktuális történéseiről. A Mosogasson, aki tudban, Kiss Ádám egy igazán "kedvelt" szórakozásáról mesél. A Tesco gazdaságos pillangóhatás szerint egy szép mondat egy megfelelő embernek akár felvillanyozhatja a mi napunkat is. A Rázós legénybúcsú, meg olyan tipikus, csak kár, hogy szülővárosomban történt meg...

Azt kaptam a könyvtől, amit vártam, se többet, se kevesebbet. Nagyon szórakoztatók voltak a történetek, örülök, hogy megszületett a könyv, és most már nyugodtan odaadhatom az uramnak a könyvet, hogy ő is olvassa el, mert biztonságos az ő számára is. :)

Kiss Ádám: Szütyiő. Ulpius-ház, 2010.