Mario Soldati: Az amerikai feleség

A könyv olvasása során olyan érzésem volt, mintha nem egy írta volna, az eleje egy jó könyv reményét keltő stílusban íródott, de a közepére kissé zavaros lett, részek hiányoztak belőle, szinte követhetetlen lett, s csak a legvégére tért vissza az eredeti stílus, konkrétan fejbe vágott. Az ismertető egy szerelmi háromszög történetét ígéri, de számomra ez sokkal több volt: jellemrajzok, elmélkedések a szerelemről, érzések, és ami a legfontosabb: a második esély tökéletes hiányát. A történetet a két barátnő közt vergődő olasz származású de Amerikában letelepedő Edoardo elbeszéléséből ismerjük meg, aki feleségül veszi Edithet, de leküzdhetetlen testi vágy hajtja őt rendszeresen felesége legjobb barátnője, Anna karjaiba. A szerelem és szabadság, a hűtlenség és hűség feloldhatatlan ellentétét boncolgatja mindeközben, mindezt úgy, hogy a főhős magát úgy mutatja be, hogy a megszokottal ellentétben nem válik szimpatikussá számunkra. Nem árulom el a végét, mert ez adja az egész könyv lényegét.