Raana Raas: Árulás (Csodaidők 3.)

Etának: köszönöm hogy kíváncsi vagy a véleményemre, és sajnálom hogy ennyit kellett várnod erre.

Hogy milyen könyveket tartok abszolút tökéletesnek? Először is olyanokat, amik akkor is velünk maradnak miután elolvastuk őket, álmodunk róluk miután párnára hajtjuk a fejünket és töprengünk mi lett volna ha ez és az a szereplő nem így vagy úgy döntött volna. Vajon mi történt volna? Más lenne a végkifejlet, más lenne a hatása, vajon más szemmel nézném az egészet? És persze ott az örök kérdés vajon milyen lesz a folytatás és mikor jelenik végre meg? Másodszor pedig tartsa bennem a lelkesedést és ha leteszem a könyvet akkor is vágyakozó szemekkel nézzek az irányába.

Ezért is szeretem a Csodaidők sorozatot, mert minden ilyen kritériumomnak megfelel. Ha egyszer elkezdem nem tudom letenni, ha a végére értem nem vagyok képes elszakadni a történettől és a szereplőktől. Csak tegnap fejeztem be a könyvet két napos olvasás után, de egész este kísértettek a szereplők álmomban. Jól aludtam tőle? Nem! Szeretem mégis az ilyet? IGEN! Biztosan sokan értik miről is beszélek, ezért nem is taglalom tovább mi is ez a …. megszállottság? Legyen. A történet megszállottja vagyok ilyenkor.

A harmadik rész színvonala semmit nem változott az első két könyvhöz képest, a történet viszont annál nagyobb fordulatot vett.

Judyval kezdődik a történet, akiről hamar megtudjuk, hogy orvosnak tanult, és éppen a frontra készül. Arra a frontra, ahol - tudomásán kívül - az Paul Martyn a főparancsnok akit ő még Yaan Raas néven ismer. Giin aki még mindig gyászol, töretlen erővel akarja védeni a Kavent és azok lakóit, még akkor is ha azok sokszor fittyet hánynak az ő figyelmeztetéseire, és majdhogynem meghurcolják. Yaan pedig próbál úgy háborút nyerni hogy az minél kevesebb véráldozattal járjon, közben pedig húgáért Judyért is aggódik folyamatosan. Valaki Yaan életét akarja, kerüljön az bármibe, de Giin elhallgattatására is komoly erőfeszítéseket tesznek. Judy a régi, külsős nevén él, de sokszor érződik úgy hogy csak hajszálon múlik kiderül-e ki is ő valójában. Szerencséjére azonban egy nagyon jó barátot kap a sorstól aki vigyáz rá, megóvja és figyeli majd’ minden lépését. Giin új lelki társra talál, aki csillapítja kissé gyászát és önvádaskodását, de a saját közössége szemét még nem tudta felnyitni és megint újabb támadásokat kap. Yaan lelkiismerete pedig állandóan a katonai kötelességtudat és a még megmaradt családtagjainak védelme között lavírozik.

Hármuk közül valakit elárulnak. Hármuk közül valaki még a többieknél is jobban szenvedni fog, miközben az emberiség java töretlenül folytatja önpusztító háborúját.

Miután elolvastam az utolsó sort is, kimorzsoltam a nem nagy meglepetésként kicsorduló könnycseppet a szememből, már nem lepődtem meg annyira, mint az előző résznél. Most már biztos voltam benne, hogy olyan eseménynél lesz vége, ahol az ember 100-szor is megnézi tuti biztos nem bújt-e meg még néhány oldal a kötet végén, mert ez nem igazság, hogy így legyen vége. Mint mondtam felkészültem, de attól függetlenül kissé csalódtam, hogy már megint várnom kell. Bár ez az érzés is igen vegyes, mert most érem azt, amit a Harry Potter láz idején éreztem. Várom már, hogy megtudjam a végét, de valahogy mégsem akarom, hogy eljöjjön a perc, amikor a kezemben tartom az utolsó részt, mert akkor az azt jelenti, hogy vége, nincs több várakozás a Csodaidőkre, nincs több találgatás és nincs több izgalom. Judy, Giin és Yaan búcsút int és már nem szól hozzánk többé.

Bár így is rezgett a léc, hogy megkapjuk-e egyáltalán a harmadik részt, hisz az első két rész kiadója az Animus hosszas megfontolások után úgy döntött, hogy mégsem adja ki a sorozat többi részét. Merthogy ez a sorozat nem népszerű. Merthogy nem veszik elegen a könyvet. Amit viszont meg egyszerűen nem értek!!! Nem jut el az infó a könyvről azokhoz, akik szeretik ezt a műfajt? Vagy ha igen akkor mi az ami zavarja őket? A különös írói név? Hogy nincs szembetűnő helyen a könyvesboltban? Vagy a borító netán? Vagy mi? Én nem szeretem a politikai szócsépléseket, nem szeretem a könyvbezárt rétestésztát sem a szájbarágást, úgyhogy el lehet nekem hinni, hogy nem nehéz a könyv és nem is gyerekes, és aki szerintem szerette például Stepheni Meyertől a Burok című könyvet annak ez is bejönne annak ellenére hogy ebben jóval több az intrika és az akció, csak esélyt kell neki adni.

Tehát adott egy nagyon jó színvonalú könyv egy nagyon jó írói stílussal és fantázia világgal. Mégis harcolni és izgulni kell azért, hogy olvashassuk a folytatásokat. De Görgey Etelka nem hiába talpraesett és annyira sokoldalú. Saját kiadót alapított arra a rövid időre, amíg meg nem jelenik a két befejező rész, és egyéni vállalkozásban kiadta a szóban forgó kötetet. Bátorság és lojalitás. Szerintem ezek a szavak jellemezőek ezen tettére. Bátor volt, mert a honlapján tett közvélemény kutatás ellenére nem lehetett biztos benne hogy megtérül-e a befektetése, és lojális mert nem hagyta hogy a sorozat rajongói hoppon maradjanak. Az egész szervezése profi volt. Mi előre megrendeltük és maximálisan bízva Etában előre kifizettük a könyvet, majd nem volt már hátra mint várni azt a bizonyos napot amikor átvehetjük a könyvet. Erre a Bookstationben került sor még júliusban, ahol boldogan vehettük kézbe az ígért kötetet. A könyv az első két résszel együtt továbbra is megrendelhető a honlapon.  Személyes krahok és elfoglaltságok okán azonban nem tudtam kézbe venni a könyvet egészen mostanáig.

Személyes megjegyzésként még annyit, hogy két embert máris megfertőztem a Csodaidők lázzal, és nagyon örülök, hogy most már ők is ugyanúgy lelkesednek a sorozatért mint én, és ők is kaparják a falat a folytatásért akárcsak jómagam. :) Remélem többen is kedvet kapnak majd még hozzá, mert nem győzöm hangsúlyozni, hogy NEM BÁNNÁK meg azok, akik szeretik a fantasyt és a sci-fit. Hisz van benne minden, ami kell, stílus, izgalom, kidolgozott háttértörténet, rengeteg újdonság és szereplők akikért aggódhatunk.

Szurkolok egy esetleges külföldi megjelenésnek! Talán odakint ezerszer jobban megbecsülnék, mint idehaza, és ha kint sikeres lenne, akkor már itthon is kéne.

A negyedik rész ha minden igaz idén tavasszal várható, szintén magán kiadásban. Tehát érdemes figyelni a Csodaidők honlapját!
Addig is azok, akik már olvasták a harmadik részt, olvassák el - ha szeretnék - a negyedik rész első fejezetét.  

Borostyán, Budapest 2010. február 1.