"Egy üres repülőtér jutott eszembe,ahol csupán egyetlen csomagszállító szalag jár,rajta a ruháid,festményeid, a könyveid, a kontaktlencséid,a faliórád:mennek körbe-körbe,és nem jön értük más csak anyu meg én".
366. oldal tömény izgalom. Beatrice New Yorkban él,elmenekülve az otthoni tragédiától árnyékolt életétől.Ám húga eltűnésének hírére kénytelen újra Londonba utazni.
Úgy tűnik Tessnek ,Beatrice húgának jó oka volt eltűnni...a rendőrség gyorsan,kíméletlenül meghozza az ítéletét Tessről,amit mindenki elfogad csak Bee nem.
Vállalva,hogy teljesen magára maradt,nyomozni kezd, megvizsgálva minden apróságot,levelet,telefonhívást,hogy rájöjjön,hogyan,és miért vesztette el húgát,akit a világon a legjobban ismert és szeretett.
Bee levelet ír húgának attól a naptól kezdve,hogy Londonba érkezik és beköltözik húga üresen álló házába.
A levél íródik,felelevenítve a múltat,gyermekkort párhuzamosan azzal amit Bee nap mint nap megtud a rejtélyes eltűnésről.
A végkifejlet nem is lehetne izgalmasabb,Bee teljesen egyedül,védtelenül néz farkasszemet az igazsággal.
Több tucat lehetséges ember és ok bukkan fel a történetben,akinek mind-mind köze és érdeke lehetett Tess eltüntetéséhez.
A történet mentes minden hasonló történetből ismert klisétől és fordulattól,Egyedi ,rengeteg érzelemmel átitatva.
Tavaly ősszel jelent meg a szerző első könyve és máris harmincegy nyelvre fordították le ,ezt az izgalmas thrillert(?).
Lupton remekül felépítette a sztorit,egy percnyi nyugalma sincs az olvasónak.
Remélem azóta is ír,és már készülőben van a következő könyve.
A könyv kívül-belül tökéletes lett,szép a borító és a hátsó belső borítón leválasztható könyvjelzőt találunk,ami nem csak egy vaktában kitalált plusz ajándék,hanem szorosan kapcsolódik a történethez.Imádom az ilyen igényes könyveket!!
10/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése