Olvasási pályafutásom legnagyobb felfedezése volt Maugham! Úgy érzem mintha kizárólag nekem írna! Ez biztosan érdekesen hangzik,de mikor az íróra gondolok azt hiszem, hogy anno mikor nekiült írni "rám" gondolt , és tudta minek örülnék.Megszoktam , hogy a szerző könyveiben mindig van egy-két csavar is ,itt is volt ugyan de nem szólt akkorát , igaz ez a történet nem is a meglepetések könyve most inkább a háború játszotta a főszerepet.
Egy angol nemesi család életébe lépünk be, az édesanya születésnapján. A család férfitagjai mind katonák , vagy annak készülnek egyetlen gyermek Jim aki megtagadja a hadviselést. A többi Henderson fiú a kötelességnek él.
Látszólag a háborúról szól a könyv ,de most sem kellett Maughamban csalódnom , érzelmekkel töltötte meg a lapokat és a Henderson család tagjait akik így vagy úgy de mind a saját boldogságukért küzdenek miközben hazájukért is aggódnak.
Vajon a háború felülírja az érzelmeket? Ilyen időkben lehet-e önző az ember? A jövőre kell gondolni? vagy mindig csak az előttünk álló napra?
Többek között ezek a kérdések foglalkoztatják a szereplőket miközben a háború egyre drámaibb eseményeket idéz elő a családban.
Maugham úgy tudja "felöltöztetni" a szereplőit mint kevés más szerző.Annyira elevenek,színesek,hogy olvasás alatt hamar kedves ismerősökké lépnek elő , és olvasás után nehezen válunk meg tőlük. A negatív karakterek is annyira hatással vannak ránk , hogy eszünkbe sem jut , hogy ki kellene iktatni őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése