Az első, ami megtetszett a borító volt. Imádom a szép borítókat! Nem
szeretem a pókokat, de az a piros, gyönyörű és még simogatni is kellemes. A
második, természetesen a fülszöveg. „Egy
napon a Hot Hill-i középiskola faliújságjára valaki kifüggeszt egy Mai hírek
értesítőt.” Juj, ez krimi lesz, tini korom óta a krimik szerelmese vagyok,
igaz még egyet sem oldottam meg önállóan. „Rövidesen
kiderül, hogy a hírek nem múltbéli, hanem a hamarosan bekövetkező eseményekre
vonatkozik.” Szóval a valóságtól kicsit elrugaszkodott lesz. Ilyeneket nem
olvasok sűrűn, de mivel eddig 2:1 a könyvnek, az olvasásnál maradtam. „Egymás után furcsábbnál furcsább balesetek
történnek, öröknek hitt kapcsolatok szakadnak meg, új és rejtélyes barátságok,
szerelmek szövődnek.” Izgalmas, szerelemmel teli és fiatalokról szóló
könyv, ez kell most nekem. Nyert az érdeklődés.
A könyv egy rövid időszakot ölel át, szeptember 1-jétől 27.-ig. Minden
hétköznap, az iskolai faliújságon egy furcsa papírdarab várja a diákokat, amin öt jóslat van. Minden jóslat egy
személyhez kapcsolódik, de először csak a monogramjukat ismerjük meg. Talán ez
volt az egyik legnehezebb, megjegyeznem őket. Történet főhőse Ada Morne, aki
kevés baráttal rendelkezik, viszont magányát a matematikával ellensúlyozza, 2
éve költözött a városba. Tanév kezdetén nem csak a faliújsági papír lepi meg őt és persze mindenkit az iskolában, hanem egy
új diák is, akivel költözésük előtt egy iskolába jártak. A rejtély megoldásához
új barátságokat köt, ami nem nehéz, hiszen sokan meg akarják fejteni. Naná, hogy végül mindenre fény derül. Persze a szerelem is nagy
szerepet játszik a könyvben. Ada szülei számomra furcsák voltak, állandóan
dolgoztak, nem sokat foglalkoztak a gyerekkel, felületesen figyeltek mindenre. Az volt érdekes, nem is, inkább szokatlan, ha már ennyi minden történik abban az iskolában, akkor
miért nem zárják be!?
Mivel nem szoktam misztikus könyvet kézbe venni, nehezen dolgoztam fel
a könyv végét. De így utólag rájöttem, nekem többször kellene ilyeneket
olvasnom. Tetszett, ahogy kiderült ki írja a jóslatokat és mit szeretne vele
elérni.
Még egy megjegyzés, mert nagy örömömre szolgált, mikor erre rájöttem.
Mostanában szokásommá vált, hogy megnézem a mű eredeti címét. Hiába kerestem a
könyv elején, nem találtam semmit, de leesett, magyar hölgy írta, innen is
gratulálok neki.
Óh, az utolsó: tökéletes a könyv kötése, egyáltalán nem tört meg a
gerince, pedig nem szoktam úgy bánni velük, mintha cukorból lennének, szeretem rendesen kinyitni. :)
8/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése