2012. december 17., hétfő

Isabel Wolff:Mesés ruhák kalandjai

   Nem gondoltam volna,hogy egy ruhákról (is) szóló történet le fog kötni.Sosem voltam egy nagy divatkövető,fogalmam sincs mi a trendi-minap a fodrászom dicsérte meg a csizmám,mondván ez a divat most,én meg négy évvel ezelőtt azért vettem meg mert jó melegnek tűnt,és kényelmesnek-nos úgy tűnik megéreztem mi lesz a divat:-)))
A Vintage ruhák tulajdonképpen használt ruhák,de minél régebbiek és minél jobb állapotban vannak,annál többet érnek.
Nagyon tetszett,hogy a szerző épp csak annyit mutat ebből a világból,hogy kíváncsiak legyünk rá, a legérdekesebb oldalát ismerhetjük meg ennek a különös hobbinak,életformának.

Phoebe Swift szereti a ruhákat ,ért is hozzájuk ezért megnyitja első saját kis Vintage ruha boltját,lelkesen kutatja a szebbnél szebb régi ruhákat,viselni  is szereti őket. Munkája során nemcsak emberekkel és azok ruháival ismerkedik meg hanem akaratán kívül a múltjukkal is...
Phoebe múltja ,egy idős nő élettörténete-tekeregnek,kígyóznak a múlt emlékei, a jelen történései mint egy szép selyemszalag.

" Mindkettőnknek volt egy barátja, aki csak a mi jöttünkre várt."

Elég sok minden lett beletömörítve a könyvbe,mégsem éreztem,hogy sok volna,az viszont tetszett,ahogy a vintage ruhák,kalapok,kiegészítők mind szorosan kapcsolódnak a történésekhez.
Szívesen szemügyre vennék én is pár ilyen ruhát,sajnos ezek a ruhák harminc-negyven évesek,amikor a ropi testalkat volt az ideális(akárcsak ma) szóval azt hiszem a nézelődésen kívül nem sok mindenre volna lehetőségem,például el sem tudom magam képzelni egy balerina ruhában,amik akkoriban citromsárga vagy lila színben pompáztak.

"-Valaki megvette a könnyű selyemkabátját,Mrs.Bell-mondtam,miközben elkezdtünk scrabble-t játszani.
-Tényleg? És ki volt az?
-Egy nagyon csinos,húszas évei végén járó modell.
-Akkor csodaszép partikra jár majd a kabátom.-mondta Mrs.Bell,amint kirakta maga elé a betűket." 

A történetben két olyan szereplő van akiket én szívem szerint kihagytam volna,szerintem nem kellettek a történetbe,túlságosan direkt karakterek voltak.
Egyébként teljesen belefeledkeztem a történetbe,remekül kikapcsolt ,szórakoztatott,kellően eltalálta az arányokat ami egy jó szórakoztató irodalomnál fontos.
Van benne szerelem,humor,egy kis keserűség,ami az élet velejárója,és persze remény.
Kicsit kevésbé pozitív végre számítottam,valahogy nem szeretem a ripsz-ropsz probléma megoldást.






Nincsenek megjegyzések: