Szeretem a fantasy regényeket. Helyesbítek: szeretem a JÓ fantasy regényeket. Mindig, amikor sikerül egy igényes darabra rálelnem, akkor nagyon örülök. Szeretném azt mondani, hogy G. P. Taylor Égbolt Sárkányával egy gyöngyszemre leltem, de nem tudom.Tulajdonképpen az alaptörténettel nincs különösebb gondom: Egy akadémiai tudós Dr Blake távcsövével fürkészi az eget és vár. Egy olyan égi jelet keres az égbolton, melynek eljövetelét egy, a birtokában lévő mágikus könyv jósolt meg. (Ez a Nemorensis, amelynek útját rengeteg vér és fájdalom jelzi, hisz sokan akarták már a magukénak tudni.)
Mialatt Dr Blake már kezdi kétségbe vonni, hogy jól értelmezte-e a jóslatot, egyszercsak különös természeti események döntik káoszba a londoniak életét. Feje tetejére áll a világ, és senki nem tudja mi okozhatta ezt a rémálmot. lletve csak majdnem senki, mert miután lecsillapodnak a kedélyek, sebastian Blake megleli a jelet az égbolton, egy üstököst, mely egyenesen a Föld felé tart, és már érteni véli a különös jelenségek okát. Ez az Égbolt-Sárkány.
Egyik szolgálója Agetta kihallgatja gazdája egy bizalmas beszélgetését a könyvről és a Sárkányról. Agetta nem éppen szende életű, jámbor kislány, hisz gazdáját is renszeresen meglopja, de miután rajtakapják a hallgatózáson megesketik hogy nem mondja el senkinek amit hallott, ezzel útjára engedik. Sétája során egy furcsa alakkal hozza össze a szerencsétlen sors, aki kerek perec megfenyegeti, majd megzsarolja: meg kell tennie valakinek valamit. Ez az esemény nagyon megrémíti a lányt, és mielőbb hazasiet a családi fogadóba, a még erkölcstelenebb és szélhámosabb apjához, aki valamilyen furcsa lényt tart fogva a padláson. Még tulajdon leánya előtt is titokban tartja, de Agettát nem olyan fából faragták hogy ez akadályt jelentsen számára. Hamar megtudja kit is rejt a padlásszoba és azt is, hogy milyen sors vár rá. Ennek a három embernek (Blakenek, Agettának és a titokzatos fogolynak) a sorsa lassan egybefonódik, és sok áldozat, fájdalom árán rájönnek, hogy nem csupán az üstökös az ami veszélyezteti őket, hanem a gonosz maga és annak túlvilági kísérete az amit le kell győzniük ott Londonban.
Egészben véve jó a történet, de nem tetszik az író stílusa. Sokszor igen gyorsan kibontakoztak az események. Félreértés ne essék, nem szeretem ha nyújtanak valamit mint a rétestésztát, de a komoly döntések mögött általában nem pillanatnyi benyomások és hirtelen jött barátságok szoktak állni... szerintem. És ez bizony itt sokszor megtörténik. Híresebb regényeként jelzik az író előző, magyarul megjelent könyvét az Árnyak Prófétáját. Végül is lehet hogy belevágok annak az olvasásába is... egyszer majd. De egyenlőre pihentetem a dolgot. :P
Itthon az Alexandra kiadó adta ki.
Az író honlapja: http://www.gptaylor.info/component/option,com_frontpage/Itemid,188/
Ui: azért angol nyelvű borítót illesztettem be, mert magyart nem találtam. De nem marad le senki semmiről, mert ugyanezzel az illusztrációval jelent meg nálunk is.
Borostyán, 2008. április
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése