Innen írja hetente "Gondolatok Toszkánából" címmel egy angol magazin egyik rovatát. A cikkek arról szólnak, mennyire csodálatos itt élni, a naplemente, a terrakotta színek, az olajbogyó, a pasta, a bor dicséretével.
A valóság azonban más, és korántsem ennyire irigylésre méltó. Emily valójában nem igazán tud beilleszkedni az olasz kisváros életébe, ráadásul a férje is elhagyja őt. Ám a közhely itt is igaznak bizonyul: valaminek a vége mindig valami újnak a kezdete, és Emily valamint a 3 gyerek (a 17 éves, szőke bombázó Siena, a 14 éves intellektuális, anorexiás Paris, és a 3 éves elkényeztetett Charlie) élete mintha elkezdene jobbra fordulni és mintha kalandokban is jobban bővelkedne. Emily barátokat szerez, a házához taltozó telken egy szexi régész etruszk sírokat fedez fel, találnak egy kutyát, a közösség kezdi befogadni. Ez viszont azzal is jár, hogy a város lakói lelkében és a földben eltemetett titkokról is tudomást szerez. Természetesen második világháborús titkokról van itt szó, de van itt más is, ami viszont az ő életével kapcsolatos. Megszabadul-e valaha első szerelme kínzó, mégis édes emlékétől? Rátalál-e az új szerelem? És vajon kinek a személyében? Milyen titkokra derülhet még fény?
A történet nagyon nehezen indult be számomra. Az eleje nagyon sablonosnak tűnt (pedig én imádom az Olaszországban játszódó sztorikat, a terrakottás-olajbogyós hangulatot), ráadásul nem nagyon tudtam elképzelni, hogyan gondolhatja valaki, hogy egy teljesen idegen országba történő költözés (ráadásul családostul, gyerekekkel) rendbehozhat egy tönkrement házasságot, illetve az is furcsa volt, hogy hagyhatja el valaki a feleségét 17 évi házasság után sms-ben. Merhogy ez történt.
De aztán egyre érdekesebb lett a cselekmény, történt ez-az, és a végén egy olyan csavar volt, amire nem számítottam. Összességében jó volt angol gyakorlásnak.
.jpg){kind=small}
Kiadó: Headline Review, 2007
Oldalak száma: 377
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése