A könyvet hirtelen kezdtem olvasni, a lapok fogytak, fogytak, és soha nem is gondoltam volna, hogy ennyire fog érdekelni egy Kínában játszódó történet.
Időpont a XX. század 20-30-as évei, már amennyire ez az utószóból kiderült.
Főhősük Wang Lung egy szegény földbirtokos, aki édesapjával élt házukban. Mivel a nők számítanak "rabszolgának", az anyák, feleségek látják el a háztartást, szolgálják ki a férfiakat, illetve dolgoznak a földeken is. Wang Lung édesanyja nem élt már, így a szokások és a hierarchia szerint mindent egyedül Wang Lung csinált. Főzött, dolgozott, ellátta édesapját.
A történet elején egy úri házból való rabszolgát vesz feleségül a férfi, így a szerepe k átrendeződnek. A feleség O-lan, egy el nem kötött nagylábú nő, aki csendes természetével tökéletes tá rsa lesz férjének. Az események peregnek, szegénységből kilábalnak, megismerjük életüket, születendő gyermeküket; látjuk emberfeletti munkájukat földművesként, ill. gazdag úri családként. Támogatjuk az egyiket, elítéljük másikukat, egyetértünk vagy éppen dühöngünk. Egy biztos: én aki érzelmes ember vagyok, a könyveken nem szoktam könnyezni. Ezt a művet nem eg yszer megkönnyeztem, nem egyszer le kellett tennem a kezemből a könyvet, nem egyszer újra olvastam azokat a mondatokat, mintha nem jól láttam volna.
Bár nem mindig értettem egyet Wang Lung-gal, de ez nem is történhetett volna meg, hiszen ő férfi én pedig nem. Okosnak tartottam, csodáltam őt. Első feleségéért, O-lanért pedig egyenesen rajongtam. Felnéztem rá, sajnáltam őt. Véleményem szerint fantasztikus irodalmi alkotás!
A könyvért az ír ónő 1938 -ban irodalmi Nobel-díjat kapott. Az Utószó szerint a díj indoklása: "azért az értékes hozzájárulásért, amely a kínai paraszti élet ábrázolásával gazdagította az epikát, valamint mesteri életrajzaiért."
Megérde melte.
1 megjegyzés:
jó, hogy végre írt valaki róla. 1000 éve a polcomon van, de még nem adta meg semmi a lökést. jól hangzik.
Megjegyzés küldése