2010. november 22., hétfő

Carole Martinez: Összevarrt szívek


Eddig szerencsére nem csalódtam az Ulpius-ház kiadó által megjelent és olvasott könyvekben, most sem volt másképp.

Ebben a hosszú mesében a Carasco családot ismerhetjük meg. Egy nagyon babonás helyen járunk Santavélában az Ibériai – félszigeten Az anyával Frasquita-val a tizes évei elején találkozunk legelőszőr, amikor megjön az első vérzése. Frasquita anyjának ez a jel, hogy a lányát be kell avatni a boszorkányságba és meg kell neki tanítani a varázslatokat. Próbatételként kap egy ládikót, amit 90 napig nem szabad kinyitnia, de amikor kinyitja ajándékot fog találni. Frasquita a ládát eldugja és varrással üti el a várakozás hosszú napjait. Azt nagyon szereti és tehetsége is van hozzá. 90 nap múlva pedig a ládikóban rengeteg cérnát talál leírhatatlan színekben pompázva.

Pár évre rá, 16 évesen férjhez adják a bognár fiához José-hoz. Frasquita saját magának varrja menyasszonyi ruháját, amit mindenki megcsodál. Pletykák indulnak, hogy a leány családja nem is lehet szegény, ha ilyen pompás ruhát tudnak adni a menyasszonyra. Hát ennyire tehetséges mesénk főszereplője a varráshoz.

A házasság nem valami boldog. 4 gyermekük születik. Mindegyikükben van valami furcsa, mesebeli tulajdonsága. Pár év múlva férj olyan dolgot művel, amit a feleség már nem tud elviselni, így taligára ülteti a gyerekeit és nagy útra indulnak. Sok minden történik velük, eseményekben gazdag útjuk lesz.

Az első pár oldal kellett, hogy ráhangolódjak a könyv nyelvezetére, de utána nem tudtam unatkozni, nagyon élveztem. Csodákkal teli mesét olvastam, aminek a végére írtam volna: itt a vége fuss el véle.

Ez a mű a Francia Kül- és Európaügyi Minisztérium, a Magyarországi Francia Nagykövetség és a Budapesti Francia Intézet támogatásával a Kosztolányi Könyvtártámogatási Program (P.A.P.) keretében jelent meg. Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.

1 megjegyzés:

Csenga írta...

Csodállak Bozs:-)))