2010. november 29., hétfő

Mary Lawson:Varjak tava


Észak-Ontario varázslatos környezet,egy farm,két család lélegzetelállító története.Bár Lawson műve kitaláció,én mégis úgy gondolok a családra mint akik élnek,látom ahogy a négy testvér éli mindennapjait,látom a bányatavakat ahol már az újabb generáció csodálja a tó élővilágát.

Egy fülledt nyári napon Kate és testvérei magukra maradnak.A négy gyerek Luke,Matt,Bo,és Kate lesznek egy család.A legidősebb testvér Luke áll a család élére,a hétéves Kate tolmácsolásában ismerhetjük meg azt a nyarat és az elkövetkező éveket.

..A változások nem tudatosultak bennem-fokozatosan történtek,és a gyermekek időérzéke képlékeny.A holnap örökkévaló,és évek múlhatnak el egy pillanat alatt."

A szerző remekül adagolja a múlt és a jelen történéseit,az utolsó oldalakra is hagyva meglepetést.

Kate szemén látjuk családját,testvéreit,ismerhetjük meg egy hétéves,rettegő kislány érzéseit,ragaszkodását.Kevés olyan történet van ami ennyire megfogott volna,kétségkívül a családregény a kedvenc műfajom,de ebben olyan érzelmi töltet van,hogy jóformán végigpityeregtem a könyvet.

A farm,a körülöttük élő emberek mind mind remekül lettek ábrázolva,olyan mintha mi is ismernénk őket.Úgy éreztem a szomszédban lakom,és mikor olvastam az olyan volt mintha kinéztem volna házam ablakán,és láttam ahogyan Luke fát vág,vagy épp pelenkát tereget,veszekednek Mattel,Kate a bányatavakhoz indul,Matt megcsókolja Mariet.

Annyira szorítottam értük,hogy együtt maradjanak,hogy a két fiatal fiú felnőjön a feladathoz,és magukon kívül legyen még erejük felnevelni két kislányt is.Az összetartozás,önfeláldozás,a testvéri szeretet,gyász könyve ez.

És ha nem elég Morrison család élete, a szomszéd farmon is tragédiák sora indul el a Pye-családon talán átok ül,de tény,hogy minden fiúgyermek eltűnik....

Kate felnőtt nőként újra átéli a múltat,emlékeiből újra építkezik és szerencsére új szemszögből látja magukat,döntéseiket.


10/10

Nincsenek megjegyzések: