Az ehhez hasonló, "kultuszkönyvnek" nevezett alkotások eddig nem igazán jöttek be nekem. Mondjuk tény, hogy vagy 10 éve olvastam ilyeneket (Zabhegyező, Úton stb.). Lehet, hogy épp rossz életkorban, a huszas éveim elején. Ezekhez vagy fiatalabbnak vagy idősebbnek kell lenni, úgy látszik ;-)
A part viszont nagyon tetszett. Lehet, hogy hozzájárult, hogy közvetlenül a nyaralás után olvastam, és eléggé bennem volt még a tengerpart-feeling.
A történet elég egyszerű. Az angol Richard a huszas évei elején jár és össze-vissza utazgat a világban, főleg egzotikus országokat látogat előszeretettel. Egy alkalommal Thaiföldön egy szállodában valaki egy titkos és a turisták között suttogva terjesztett édeni helyről, a Partról ad neki egy térképet, majd másnap szépen meghal... Richard persze kapva kap az alkalmon és bár fogalma sincs mi ez a hely, felkerekedik. Magával viszi a szállodai szomszédait is, egy francia szerelmespárt, Étienne-t és Fracoise-t. Hármuk között barátság alakul ki. Sikerül végül megtalálniuk a Partot, ahol hosszabb időszakot töltenek el. De persze az édeni helyen is adódnak problémák...
Tetszett az elbeszélő Richard személye, humora. Számomra hiteles volt. Egy kellően őrült kalandor, aki mindenben benne van, bár még félig gyerek. Mondjuk nem volt nehéz Garlandnak így előadnia magát, hiszen 26 évesen írta a regényt.
Nagyon tetszett a regény hangulata is. Igazából nagy események nincsenek benne - a vége kivételével, mégis élvezet olvasni, mert azt a szabad, laza "minden lehet" érzést közvetíti, amit az ember fiatal korában érez.
Bohókás fiatalok, fű, tenger, paradicsomi hely.... magukból kifordult emberek. Érdekes dolgokat mondott nekem a könyv, pl. hogy a látszat ellenére miért nem jó az édeni állapot - egy idő után. Hogy miért van szükségünk a civilizációra, még akkor is, ha a hétköznapokban hányunk már tőle és legszívesebben egy háborítatlan, lakatlan szigetre menekülnénk.
Fiataloknak, lázadóknak, álmodozóknak, idealistáknak kötelező.
Aki esetleg nem tudná: film is készült belőle Leonardo DiCaprio-val a főszerepben, amit láttam is régebben, de semmire nem emlékeztem belőle, kivéve, hogy a hangulata annak is tetszett.
A part viszont nagyon tetszett. Lehet, hogy hozzájárult, hogy közvetlenül a nyaralás után olvastam, és eléggé bennem volt még a tengerpart-feeling.
A történet elég egyszerű. Az angol Richard a huszas évei elején jár és össze-vissza utazgat a világban, főleg egzotikus országokat látogat előszeretettel. Egy alkalommal Thaiföldön egy szállodában valaki egy titkos és a turisták között suttogva terjesztett édeni helyről, a Partról ad neki egy térképet, majd másnap szépen meghal... Richard persze kapva kap az alkalmon és bár fogalma sincs mi ez a hely, felkerekedik. Magával viszi a szállodai szomszédait is, egy francia szerelmespárt, Étienne-t és Fracoise-t. Hármuk között barátság alakul ki. Sikerül végül megtalálniuk a Partot, ahol hosszabb időszakot töltenek el. De persze az édeni helyen is adódnak problémák...
Tetszett az elbeszélő Richard személye, humora. Számomra hiteles volt. Egy kellően őrült kalandor, aki mindenben benne van, bár még félig gyerek. Mondjuk nem volt nehéz Garlandnak így előadnia magát, hiszen 26 évesen írta a regényt.
Nagyon tetszett a regény hangulata is. Igazából nagy események nincsenek benne - a vége kivételével, mégis élvezet olvasni, mert azt a szabad, laza "minden lehet" érzést közvetíti, amit az ember fiatal korában érez.
Bohókás fiatalok, fű, tenger, paradicsomi hely.... magukból kifordult emberek. Érdekes dolgokat mondott nekem a könyv, pl. hogy a látszat ellenére miért nem jó az édeni állapot - egy idő után. Hogy miért van szükségünk a civilizációra, még akkor is, ha a hétköznapokban hányunk már tőle és legszívesebben egy háborítatlan, lakatlan szigetre menekülnénk.
Fiataloknak, lázadóknak, álmodozóknak, idealistáknak kötelező.
Aki esetleg nem tudná: film is készült belőle Leonardo DiCaprio-val a főszerepben, amit láttam is régebben, de semmire nem emlékeztem belőle, kivéve, hogy a hangulata annak is tetszett.
2 megjegyzés:
köszi szeee, tetszik! Biztos nem találtam volna rá, duplán köszi!
Nekem is pont ezek miatt tetszett mikor olvastam. A filmet még nem láttam de meg nézem valamikor.
Megjegyzés küldése