Brooks Sigler: Five Finger Fiction

Az ember azt gondolná, hogy egy jó könyvről könnyű ajánlót írni, mert egyszerűen csak áradozni kell róla. Brooks Sigler regénye viszont annyira jó, hogy az ember nem tudja hol kezdje a magasztalást, hogy akik ezt a beszámolót olvassák, azok biztos és mind elolvassák a Five Finger Fictiont. Ezt a könyvet ugyanis muszáj elolvasni.

Noha a könyv Connecticutban játszódik, játszódhatna egy ír kisvárosban is. A Nolan – O’Farrell család ugyanis írebb az íreknél. Senki sem teljesen százas, mindenkinek van egy zavarba ejtő titka és a család Nolan ága tartja a kezében az egész kisvárost.

A regény elméletileg Lila felnőtté válásának története, de akárcsak Lila életében, a könyvben is Lynette, Lila anyja az igazi főhős, aki igazi zsarnokként, nőrokonai támogatásával dirigálja családja életét. Így aztán nem csoda, hogy 30 évesen, a saját esküvőjére készülve Lila még mindig csak próbál felnőtté válni és nem is nagyon hiszi, hogy megteheti, amíg az anyja engedélyt nem ad rá.

Lila maga meséli a 20 éven átívelő történetet a kamaszok fanyar-ironikus hangján, amin azonban képtelenség nem visítva röhögni. A szereplők egytől-egyig olyan figurák, akikre a könyv elolvasása után még hosszú ideig emlékezni fogunk. Az anekdotáikat pedig úgy fogjuk időről-időre felemlegetni, ahogy a saját családunk vicces epizódjait szoktuk.

Nincs mese, el kell olvasni.