Ebben a könyvben adott egy Nő (vezető szerkesztő egy újságnál), aki E/1 személyben meséli el életét, gondolatait. Adott két férfi, aki a szerelmet hozta a Nő életébe.1. Férfi: Dénes, a Férj, egy jólszituált sebész, aki biztonságot, a jólétet, a fiúgyermeket adta a Nő számára (kell ennél több?-- L kérdezi a férj) Életük sterilitásban zajlott, Erzsike tartja rendben a lakást. Itt zajlik a Valódi élete.
2. Férfi: Mirkó, egy félig szerb ember, aki a Nő számára a nagybetűs SZERELMET, jelentette, ő testesíti meg számára a szenvedélyt, a valós életet, az örömöt, az igazságot. Mirkóval való életét a Nő álmodta meg magának.
A helyzet és a probléma: nagyon klassz párizsi nászút után, ahol együtt járták szerelmesen a sikátorokat, fedezték fel a turistákon kívül eső zeg-zugos területeket, hazatértek, és elkezdődött az ÉLET. Egyre kevesebbet beszélgettek, teltek a napok egymás mellett, egymás nélkül. Dénes fél év után megcsalta a feleségét, természetesen a feleségét hibáztatta: „A te hibád, hogy így történt, miért nem vigyáztál rám jobban.” Megszületett a fiúk, Ari, aki 18 évesen lelépett otthonról a barátaihoz, a steril környezetet felváltotta egy heavy metál zenekar, a hozzá tartozó bulikkal, élettel.
A Nő élte tovább életét, egyre nehezebben viselte a házukban megbújó magányt, elszigeteltséget, sznobizmust és egyre többet fantáziált Mirkóval, a köztük lévő szerelemmel.
Hogyan próbálják meg helyrehozni házasságukat? Van-e esély majdnem 20 év”egymás mellett, de mégis külön”-élést megváltoztatni? Hogyan kezdi el a Nő szavakba önteni gondolatait? Meddig mehetünk el a fantáziálásban még egészsége gondolatokkal? Tartósan együtt lehet-e maradni ilyen „kapcsolatban”, házasságban?
A könyv tulajdonképpen tetszett. Tetszett a fogalmazás, a gondolatok szavakba öntése. A vége ránk van bízva—titok.
A Nőt valahogyan nem sajnáltam, nem értettem meg a vívódásit, nem értettem egyet a cselekedeteivel. Ahogy fia fogalmazta meg neki: „De mama, fel kéne végre nőnöd! Te még ma is az álmaidban élsz.”
(A könyv hátoldalán található írás szerint sok ezer nő fantáziavilága szólal meg ebben a könyvben. „Mindenkinek megvan a maga Mirkója, képzeletbeli barátja, szerelme, akivel feledhetetlen, veszélyes és felkavaró pillanatokat élhet át. Mirkó: mi vagyunk. Mindazok, akiknek szenvedélyes a lelke, akik nem érik be a hétköznapi élet tapasztalataival, hanem annál sokkal többre vágynak.” …….és rám már megint nem igaz, azt hiszem valami gond van velem, vagy nekem a könyvek jelentik Mirkót???)
(mert volt egy rész, amikor Mirkó nagyon benne volt a Valóság-ban, ezt nem értettem, de biztos bennem van a hiba.)
6 megjegyzés:
Andi: megnyugtatlak, nekem sincs Mirkóm és semmilyen képzeletbeli barátom. sőt, azon sem szoktam fantáziálni, hogy mi lett volna, ha... Nem gondolom amúgy, hogy ennyi nő élne fantáziavilágban, de lehet, hogy tévedek. ez valahol beteges sztem.
egyébként az nagyon jó meglátás, hogy a könyvek jelentik Mirkót, valóban :)
Örülök, hogy te is így gondolod :)
Szerintem is kicsit beteges a történet,a mi lett volna ha...pedig még nagyobb baromság!!!
Amint írtam, a nőt nem értettem meg, én nem vagyok ilyen, a történet vegyes érzéseket váltott ki belőlem. A könyv olvasatta magát, szép írás. Érdekesnek találtam. Így nekem a 9-et megérte. Talán életemben először nem a tartalmat osztályoztam.
Nem jó könyv! Sok mesélőkedv és kevés írói tehetség van benne. Álproblémák halmaza, és nem vezet sehonnan sehová.
Megjegyzés küldése