Jean-Domonique Bauby: Szkafander és pillangó

Nem szaporítom a szót.
Hány fáradtságos pislogást kellene véghezvinnem, hogy a rettentő hosszú posztjaimat "le-pislogás-morzézzam"?
Megtörtént esemény.
Nem az a csodálatos, ami megvan benne fogalmazva, hiszen bármelyikünk élete lehetne, ha a betegségtől eltekintenünk.
Azért a tisztelet, ami mögötte van. Ahogy megírta a könyvet Jean-Dominique Bauby.
Vele sírtam nevettem, sétáltam vagy éppen a gyerekeit vártam.




5 csillag a megírásért.
a küzdelemért.
túlélni akarásért
megalkuvásokért
a hiányokért
a könnyekért az egyetlen szemben
a reményért
az emlékezésért
a pislantásokért
a kalapom megemeléséért

Helyettem, íme a fülszöveg:

"Locked-in-syndrome (LIS=bezártság-szindróma): így nevezi a modern orvostudomány a teljes bénultság állapotát, amikor a beteg él, de ennek semmi jelét sem képes adni. A szó szoros értelmében önnön testébe zárva, megszakad minden kapcsolata a külvilággal. Ebbe az állapotba kerül Jean-Dominique Bauby, a briliáns újságíró, a legnépszerűbb francia női magazin főszerkesztője. Életének negyvenharmadik évében, 1995. december 8-án agyvérzés érte, mély kómába zuhant, s mire abból magához tért, testének szinte egyetlen porcikáját sem tudta mozdítani, sem beszélni, sem nyelni, sőt kezdetben segítség nélkül még lélegezni sem tudott. A maradéktalan LIS-szindrómától egyetlen apró, de sorsdöntő dolog különbözteti meg: a bal szeme mozog. Ez a fél szem lesz összekötő kapcsa a külvilággal, embertársaival, az élettel. Ez a szem nem csak nézni tud, hanem pislantani is. Egy pislantás jelenti az igent, kettő a nemet. A látogató felmondja az ábécét, s egy pislantás megállítja a megfelelő betűnél. Így alakulnak ki a szavak, a mondatok, így tud társalogni, levelezni. Így írta ezt a könyvet is. Hosszú heteken át délelőttönként agyába véste a szöveg aznapi adagját, délután a szemével lediktálta, s még ki is javította az elkészült oldalt. Könyvével fölényesen ironikus, sorsával megbékélt, mégis szívszorító intenzitású jelentést küld egy világról, amelyet elképzelni is alig tudunk: a tehetetlen porhüvelybe, mint szkafanderbe zárva egy minden testi valójától függetlenné vált embernek már csak a szelleme él, verdes, mint a pillangó a szkafander üvegbúrája alatt."

Az író a könyv megjelenése után 10 nappal meghalt.