Indu Sundaresan: A huszadik feleség

Rekordidő alatt faltam fel a könyvet. Szerencsére mostanában módomban állt sokat is olvasni, de ha nem így lett volna, valahogy akkor is találtam volna rá időt. Maximum nem alszok soha többé! :-)

Kissé pipa vagyok az írónőre, mert a végletekig feszítette a húrt nálam. Az idegeim szétzilálódtak, majd' felmondták a szolgálatot! Gyakorlatilag az utolsó soroknál lélegezhettem fel, mikor végre megtudtam, mi is lett az egész történet vége.

Ismét született egy kedvenc! Nagyon megszerettem, faltam a sorokat, alig bírtam a részletekkel betelni. A részletekkel, amellyel ecsetelte az épületeket, ruhákat, ékszereket, szertartásokat, a pompát, amit egy császári palota, annak lakói magában rejthetnek.

A 16. század végén, Kandahár tartományban járunk, ahol Ghiász Bég családját újabb gyermekáldás éri el. Nagyon nehéz helyzetben vannak, hiszen kegyvesztettek lettek, vagyonuk nincs, így menekülniük kell Perzsiából. Bár a gyermeknek nagyon örülnek, egyetlen kényszermegoldásként az út szélén hagyják, a sors kezére bízva őt. A karaván vezetője rálel a gyermekre és visszaviszi családhoz, némi anyagi segítséggel megtoldva. Szülei nagyon örülnek, hogy visszakapták Marunisszát. Immár kiegészülve a család, tovább folytatják hosszadalmas útjukat.

A családot a mogul császári udvarban fogadják be, ahol nagy tekintélynek örvendhetnek. Marunissza nyolcévesen megpillantja Szálim herceget, amikor is elhatározza, hogy egy nap a felesége lesz. Minden idejét kitölti az erre a szerepre való készülődés. Figyeli a császári udvar életét. Rendkívül kedves jellem, ráadásul gyönyörű is. Az idős császárné is felfigyel rá, társalkodónőjévé fogadja, szórakoztatására rendszeresen magához rendeli a leányt.

A kiszemelt herceggel több ízben összefut, és hát ugye nem kőből faragták ezt a férfiút, úgyhogy benne is felélénkül az érdeklődés Marunissza iránt.

Történetük, szerelmük rendkívül változatos, fordulatos, és ahogy az elején is írtam, mindvégig zaklatott voltam a végkifejlet miatt.

Mély érzelmek, gyönyörű képek, rendkívül finom, nőies vonulatok vannak a könyvben. Egyszerűen szép az egész, úgy ahogy van.

Nem gondoltam volna, hogy ilyet fogok egyszer írni, de gyönyörködhettem a hárembeli életben, amelybe bekerülni bármilyen módon is, igen kimagasló megtiszteltetésnek számított.

A hercegbe csélcsap viselkedése, megbízhatatlan jelleme ellenére menthetetlenül beleszerettem. Rendkívül szexi volt, nem csodáltam, hogy Marunissza kislány kora óta epekedett utána.

A regény valós történelmi tényekre épül, bár sokszor a szereplők életének hiányos adatait a képzelet pótolta. Bizonyított tényként tartják számon, hogy a császári család berkein belül létrejött szerelem ihlette a Taj Mahal megépítését. Bár nem túl részletesen, de erről is olvashatunk a könyvben.

A leges legvége (de tényleg csak az) picit szirupos lett, de kit érdekelt! :-)