"Van egy álmom: négy kicsi gyermekem egy napon olyan országban fog élni, ahol nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján fogják megítélni őket."(Martin Luhter King)
Kedvenc karakter:Miss Skeeter
A cím alatti kis mondat töredékből -Van egy álmom...ebből már sejtettem,hogy Martin Luther King és fekete polgárjogi mozgalom helyet kap a történetben.Régebben ugyan beleolvastam a Ne bántsátok a feketerigót c. könyvbe de nem fogott meg,és nem is fejeztem be.
Stockett regénye viszont már az első oldalon magával ragadott és egészen az utolsó betűig izgultam,aggódtam,értetlenkedtem,sírtam és nevettem a szereplőkkel.Stockett három emberen keresztül ábrázolja a fekete cselédek sorsát a gazdag fehér embereknél a hatvanas évekbeli Mississipi-ben.
Abilieen,Minny-a két színes bőrű nő,és a fiatal fehér lány Skeeter aki az egyetem elvégzése után újságírói munkáról álmodik felváltva mesélnek.Skeeter hazatérésekor kérdőre vonja anyját miért ment el tőlük búcsú nélkül Constantine aki tulajdonképpen felnevelte Skeetert...Skeeter nem is tudta milyen útra viszi Őt ez a kíváncsiság.A színesek és a fehérek közti ellentétek,szabályok, a fehér nők hatalma,és a fekete nők elnyomása,lenézése,kihasználása éles határokkal volt kijelölve amit Skeeter nehezen fogadott el.Gyermekkori barátnőinek a színes cselédjeikkel való bánásmódja megdöbbenti Skeeter-t és úgy érzi ezeknek a nőknek is joguk van elmondani,ők hogyan érzik magukat a fehér nőknek kiszolgáltatva...
Így kezdődik el egy könyv,amelyet Skeeter a bátor Minny,és Abilieen segítségével titokban papírra vet.Miközben mindhárom szereplő küzd a saját élete nehézségeivel,megismerjük a poros Jackson-t lakóival,érzéseivel,elfojtott indulatokkal teli életét is.
Összetett ugyanakkor remekül átlátható,érdekes cselekményekbe bonyolódó,hol szívszaggatóan szomorú,hol humorosan ábrázolja az akkor életet és az emberek sorsát.
Abilieen és Minny remek karakter,de ez Stockett minden szereplőjéről elmondható.Olyan egyedi,és élethű figurákat keltett életre,hogy simán elhittem volna,hogy mind mind valóságos személyek.
A könyvet tele tettem kis cetlikkel,de képtelenség ennyi mindent ide másolni,és értelme sem lenne mert az ilyen kiragadott részek nem adják vissza a könyv zsenialitását.
Mielőtt bárki azt érezné ki az ajánlóból,hogy ez a könyv a szegény színes nők elnyomásáról,és kínjairól szól nagyot téved.Annyira különleges,érzékeny és humoros egyben,hogy nem lehet nem szeretni.
Az emberi butaság,és az egy hülye százat csinál probléma nagyon dühített.
Valamiért a borító nem fogott meg,elolvasva a könyvet viszont azt gondolom,hogy nemesen egyszerű,ami illik a történethez.
Köszönöm Szeee-nek,hogy megajándékozott a könyvel.
10/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése