Nagy elvárásokkal vágtam bele ebbe a könyvbe. Nem tudom hogy miért és talán ez volt a baj.
A történet nagyon izgalmasan indult, pörgött, tetszett. Pár oldal erejéig visszatekintünk 10 évvel ezelőttre, ahol egy gyilkosság tanúi lehetünk. Majd repülünk előre egy gyönyörű helyre. Csodálatos vidéket látunk magunk előtt, kedves házzal, hatalmas tóval. Itt él a 12 éves Marcó apjával és húgával Amirával. Marcó nem boldog itt, Tükörvárosban szeretne katona lenni. Azért sem boldog, mert apja hazudozik neki, aki minden hónapban egy pár napot távol tölt otthonából. Azt mondja vadászni megy, de Marcó a szerzett zsákmány mennyiségéből rájön, hogy fölösleges ennyi időt távol lennie, biztosan nem vadászik. Apjának van egy sólyom madara, aki mindig vele tart a vadászatokra.
Marcó nem nagyon szorgoskodik a ház körül, inkább olvassa a könyvét, melyből meg fog tanulni jó katonának lenni és harci eszközöket szerel a pincében. Apjával jól össze is veszik és haraggal a szívükben válnak el, amikor apjuk másnap „vadászatra” indul. Igen ám, de egy nap múlva csak a madár jön vissza. Amira rögtön tudja, hogy valami baj van, ezért elindulnak a sólyom után – Tükörvárosba.
Marcó a történet elején nagyon mérges mindenkire, megy a saját feje után, a húgát sem veszi semmibe. Én is jó mérges lettem rá, jól el is beszélgettem volna vele, hogy miért csinálja. De szerencsére a Tükörvárosba menő úton megjön az esze és megbékél Amirával.
Tükörváros már nem olyan, mint ahogy Marcó könyvében le van írva. 10 évvel ezelőtt, amikor Daledon király meghalt a lánya Lunarda vette át a hatalmat és minden megváltozott. Egy napkő segítségével volt gyönyörű és élhető a város, ami 10 évvel ezelőtt eltűnt. Lunarda a bányákban keresteti a követ, ami miatt a várost szürke porréteg fedi. A házak ablakai be vannak deszkázva, tükrökkel fedett falakat kosz fedi. Minden ember különböző időszakban a bányákban dolgozik és keresi a követ. Vizet és élelmet alig kapnak, ha büntetni kell valakit, akkor meg is vonják.
Lunarda és udvartartása a palotában él, ahol persze nincs gond az élelemmel és a vízzel. Lunarda alakja nagyon gonoszra sikeredett. Rettenetesen unszimpatikus nő, kemény, nem érez kegyelmet senki iránt. Sikerült megutálni. Gondolom az író is ezt akarta.
Marcó és Amira erre a szürke helyre érkezik meg. Bejutniuk sem egyszerű, mivel a várkapuk a szökési lehetőség miatt állandóan zárva vannak. A két gyerek sok kalandot él át, mire megtalálják apjukat, megtalálják a követ amivel megváltoztatják Tükörváros életét. Sok kedves barátjuk lesz, megküzdenek a gonosszal és nagy áldozatokat hoznak.
Összességében tetszett a könyv, gratulálok hozzá az írónak. A történet közepe volt számomra nagyon unalmas és felesleges, amiért le kell vonnom pontokat. Ha azok nincsenek benne, talán 100 oldallal lehetne kevesebb az így sem rövid könyv.
Persze úgy lett befejezve, hogy folytatása várható. Remélem egyszer sikerül megfilmesíteni, mert a Palotát, csőrendszerét és a könyvben elkészített szerkezeteket szegényes fantáziám miatt nem tudom elképzelni.
Valahol olvastam, hogy 8 -12 éves kor között ajánlják a könyvet. Hát nem hiszem, hogy 8 éves gyereknek ezt kéne olvasni, eltolnám 12 éves korig az ajánlást.
Nem nagyon akarom túlbonyolítani ezt a bejegyzést! Annyi minden benne van, sőt, MINDEN benne van!
