"A virág, félig nyitva, félig rügyként, reszkető várakozásban tartja vissza lélegzetét. Álomittas ajka körül mosoly játszik, melyről senki sem ismerheti fel a titkolt szerelmet." Lin Yutang számomra igazi meglepetés volt, és nemcsak azért mert azt gondoltam, hogy a név mögött egy női szerző rejlik, hanem azért is mert mondanivalója a mai napig aktuális. Sajnos Lin 1976-ban elhunyt megfosztva minket további könyvektől.
Peónia az 1800-as évek végi Sanghaj melletti településen él. Még csak húszas évei elején jár de már férjét temeti, a tehetős és ismert só adóhivatali főtitkárt. Az emberek legnagyobb megdöbbenésére Peónia egyetlen könnycseppet sem ejt férje koporsója mellett nem elég, hogy fiatal és gyönyörű. még dacos is, ezzel kivívva az emberek ellenszenvét.
Peónia úgy dönt, hogy férje holttestét elviszi a férfi családjának és ezzel le is zárja életének ezt a szakaszát. Új ember lesz, önálló, független nő, aki olyan életet él, amilyet csak akar...
Peónia a konvenciók, hagyományok, társadalmi elvárásokkal szemben megy, ami abban az időben óriási merészségnek számított. Az akkori Kínában egy özvegynek kétféle választása lehetett: vagy szűzasszony lesz - ez élete végéig özvegységet jelent-, vagy hős asszony lesz - azaz öngyilkos lesz -, elkerülve az újabb férjhez menést. Az özvegyek általában a férj családjánál élik le életüket, Peónia ezt is elutasította. Unokabátyával találkozva könyörög neki: vigye magával Pekingbe.
Peónia számára kinyílik a világ, férfiak tucatjai hevernek a lába előtt. Peónia azt tervezi, hogy újra felveszi a kapcsolatot szeretőjével, akihez hajlandó hozzámenni amennyiben a férfi végre elválna a feleségétől, de az unokabátyjával való utazás alkalmával szerelemre lobbannak egymás iránt...
Peónia számomra megdöbbentően felelőtlen és önző, ugyanakkor irigyeltem a bátorságáért és azért amiért nem akart megfelelni senkinek, csak sajnos közben mindenkiről megfeledkezik. Több tucat férfin átlépve kergeti a boldogságot, mely csak ideig-óráig adatik meg neki.
A könyv vége felé aztán Peónia saját számára is megdöbbentően ráeszmél, hogy mindvégig arra vágyott, ami ellen a leginkább harcolt: férjhez menni.
De vajon sikerül-e neki? Egy olyan nőnek, akinek semmi sem számít, ha szerelmes? Sem az, hogy a választott férfi a saját rokona, sem az ha nős, sem a társadalmi státusza?
Peónia híres lett Pekingben, balladákat, verseket költöttek róla: a nő akit csak a szerelem éltet. Aki vallja: lehet, hogy prostituált, de mindig csak a szívére hallgatott.
Yutang könyve remek példa arra, hogy mindenről lehet jól, igényesen írni. Remekül ötvözi a szerelemet, Kína hagyományait, történelmét, és egy izgalmas regény kombinációját.
Nekem egyedül a rengeteg kínai elnevezéssel, névvel gyűlt meg a bajom, nehezen állt rá a nyelvem.
Lin Yutang 1895-ben született Kínában, Amerikába emigrált, angol nyelven írta könyveit. A fülszöveg szerint Yutang sokat tett azért, hogy a nyugati világ megismerje Kínát.
Könyvei: Az élet sója, Mi,kínaiak, Egy múló pillanat
10/9
