A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vers. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vers. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. április 24., kedd

Szabó T. Anna: Tatoktatok

Véletlenül került hozzám Szabó T. Anna verseskötete. Először csak érdektelenül belepillantottam, de olyan helyen sikerült kinyitnom, hogy rögtön megragadott. A modernsége, az ötletessége, a humora. Sőt, még kicsit elborult is, pont ezért tetszik :D

Érdekes vonulat figyelhető meg a költészet terén is a magyar irodalomban szerintem. Bár nem nagyon vagyok otthon benne, de amit elcsíptem mostanában belőle, az alapján szerintem nyugodtan állíthatom.
Hogy ugyanúgy, ahogyan a hétköznapi nyelvben, a költészetben is a minél egyszerűbb, modern szóhasználat jellemző, a régiekre jellemző barokkos szóvirágok szinte eltűntek, hiszen egy újfajta világban élünk, ahol sajnos az emberek már nem értik meg a bonyolultabb dolgokat...

Szabó T. Annánál is észrevehető valamennyire ez az irány, ugyanakkor a szóvirágok helyét sokszor nagyon jó ötletekkel pótolja, ügyesen játszik a szavakkal. És hát a pihent ötletei is nagyon jellemzőek a mai gondolkodásra. Ezt igazából pozitív értelemben mondom, mert rég tetszettek ennyire versek.

Mondjuk nem mondanám egyértelműen, hogy kifejezetten gyerekeknek való, pedig első blikkre gyerekversek, de valahogy nem mind. Kicsi gyerekek sok játékos kifejezést nem biztos, hogy értenek belőle, nagyobb gyerekek pedig szerintem nem olvasnak verseket, de lehet, hogy tévedek.
Én viszont kisgyerekes szülőként tudtam értékelni. Egyébként a rajzok is jól tükrözik az egész kötet jellegét.

Egy nyelvtörő szösszenet:
PÖRÖLŐ

                                 (Szülők mondják)            (Kamaszok mondják)
                       Ördögkörből bökölődtök!        Örökkön zsörtölődtök!
                           Föltöltőkön tökölődtök!        Pöröltök, kötözködtök!
                      Könyököltök, sört öntötök!       Körömpörköltöt főztök!
                  Lődörgő kölykökön győztök!       Főnökökhöz dörgölőztök!
                      Lökött köldökhöz öltöztök!       Ködös nőkhöz költözködtök!




A kötet legvégén található Nemzetközi Medve-Induló pedig szerintem megkoronázása a kötetnek, könnyesre nevettük magunkat rajta a 6 éves lányommal. (Mondjuk a párom nem akarta újra hallani :D) Aki nem hiszi, járjon utána :P

2011. december 1., csütörtök

Varró Dániel: Akinek a foga kijött : még korszerűbb mondókák kevésbé kis babáknak

Az Akinek a lába hatos c. kötet folytatásaként jelent meg ez a kis könyv. Csupa pozitív áradozást hallottam eddig Varró Dánielről, és én szégyenkezve bevallom, nem volt szerencsém találkozni eddig egy kötetével sem. A mai magyar gyermekirodalomban rangos helyet foglal el, így kisgyermekesként fontosnak tartottam elkezdeni az ismerkedést vele. És kíváncsi is voltam! :D A rajongók táborába beállok, imádom a verseit!

Kevésbé kis babáknak ajánlja a szerző a kötetet, amibe én belesoroltam magamat is. Gyermeklelkű felnőtteknek kötelező, morc arcúakra ráerőltetendő! :D

Kissé nagyobbacska, már kúszó-mászó babákkal együtt járó vicces szituációk találhatók a könyvben, versbe foglalva. Én nem csak kisgyermekes szülőknek ajánlanám... Utánaolvasva megtudtam, hogy a szerzőt saját gyermekével való kapcsolata ihlette. Azt hiszem, ez érezhető! :D

Röstellem, de eddig gyermekeimnek nem történt felolvasás belőle, ők csak a rajzok láttán visítottak fel. Ami késik, nem múlik! Én viszont bújom lépten nyomon. Nincsenek túlbonyolítva, a maguk egyszerűségében nagyszerűek!

Maros Krisztina rajzai nagyon jól illeszkednek a verseskötethez, szerettem őket nagyon!

Részlet az egyik kedvencből:

"Jó játék a cicafarok,
szélte pont egy babamarok.
Én húztam meg, mit akarok?
Jó játék a cicafarok."

2009. október 7., szerda

Zalán Tibor - Szállás rossz ágyon

Zalán Tibor, szállás rossz ágyon című kötete 2005-ben jelent meg a Tiszatáj Alapítvány gondozásában. Egy kötet amit, ha egy szóval kéne jellemeznem, azt mondanám tartalmas. Tartalmas érzelmileg, képileg, szívileg, fájdalomilag és életileg. Olyan mintha a költő életének mozaikjait olvasnánk lap-lap és nap-nap után. Emberek akik fontosak, pillanatok amik megrendítőek és kérdések amik megválaszolatlanok.

A versek hangulatát nehéz lenne szavakba foglalni, és felesleges is, mert mindenkire másképp hat. Olvasás közben többször tört rám egyfajta vizuális képsor, már-már filmszerűen.

A szobában teljes a sötét. Az asztalon egy szál gyertya és néhány papírlap. Az egyetlen zaj a költő pennájának sercegése a lapon. Minden este az asztal mellett ül és ír. Kényszeresen örökíti meg életének pillanatait, hátha más is megérti miért vívódik és küzd nap nap után, mi az ami neki fájdalamat vagy örömet okoz. Mitől telepedik rá a kétkedés. A sorok amiket a papírba vés noir stílusban elevenednek meg a szemei előtt, és ha elég jól figyelünk mi is bepillanhatunk ebbe a nagyon személyes vallomásba.


„S míg bent összedől minden

fent száll a fénynek az

angyal vagy kísértet

és zokog mert nehéz a repülés

mely könnyűvé és sóssá

teszi a létet”

(Zalán Tibor / Vagy angyal)


2009. július 29., szerda

Zalán Tibor - dünnyögés, félhangokra

„Észre se vettem telihold van
meztelen fekszem holtan a holdban
sok a halál de nekem jól áll
bennem a végzet régóta kószál”

Zalán Tibor dünnyögés, félhangokra című kötete különleges darab. Kovács Péter illusztrációi nem csak kiegészítik a sorokat, hanem szerves részévé váltak. A 13 ciklus mindegyikét egy-egy rajz nyitja meg, amely összefoglalja a később olvasottak hangulatát lényegét. Két művész válik eggyé ebben a kötetben. A versek hangulata komor, gyötrődő és kíméletlenül önkritikus amelyet megkövetel az olvasótól is. Zalán Tibor József Attila sorait csempészi be gondolatai közé, sárgával kiemelve. A szavak ebben az új környezetben, egészen más jelentést nyernek, de valahol mégis motoszkál az olvasóban az eredeti szöveg. Egészen különleges hangulatú verses kötet, igazi mondanivalóval. A verbális és vizuális expresszió szövetsége.


Félek nem ér hisz nincsen vére
miért ver mégis A lüktetése

átüt az időn a kor falán
Rajta áthúzott csonka név zalán

2009. január 21., szerda

Tim Burton: Rímbörtön avagy az Osztrigasrác mélabús halála és más történetek

Nagyon ismerősen csengett a szerző neve, nem is kellett sokáig gondolkodnom, honnan.

A könyv hátoldalán ott a lista a filmjeiről:
-Ollókezű Edward
-A majmok bolygója
-Charlie és a csokigyár, hogy csak egy párat említsek.

A könyv tulajdonképpen egy verseskötet, de annak is egy extrémebb formája. Nekem a képregény jutott róla eszembe-minden versike mellett ott van a rajz is, Tim Burton saját keze munkája.
A versek engem kicsit Woody Allen stílusára emlékeztettek. És aki nem szépirodalmi versre vágyik, hanem egy kis rímes humorra, annak tetszeni fog ez a kötet.
Mindig irigyeltem az ilyen tehetséggel és fantáziával megáldott embereket, ők azok, akik sosem unatkoznak, és nemcsak magukat szórakoztatják hanem a környezetüket is.
El tudom képzelni,ahogy a szerzőt egy családi vacsora alkalmával nyaggatják, hogy költsön gyorsan egy frappánsat a levesestálról.



Íme az én kedvencem:

Az ággyá lett lány

"Barkát szedett aznap,
mintha az neki járna.
De arca felpuffadt ,
mint egy puha párna.

Teste kifehéredett,
hibáit nem őrzé.
A valódi bőr most
tiszta pamutdzsörzé.

Ahogy jött egykor
formás test létre,
most úgy cserélődött
rugós ágybetétre.

Megsirattam e szörnyű lényt,
sírjatok ti is,rajta ni.
De végre van hol
fejemet álomra hajtani."

Ami a borítót illeti, nekem nagyon tetszik. Olyan frappáns mint a versikék. Az már külön öröm, hogy keményfedeles.




Kiadó: Magvető