2014. január 2., csütörtök

Jeff Kinney: Egy ropi naplója 6.- Négy fal között

Éppen majdnem egy éve ott tartottam, hogy megkedveltem ezt a Greg fiút, és örültem, hogy az élete egész jól alakul, fejlődik, komolyodik, eszébe jutnak jó dolgok, és rájött arra is, hogy ki az igazi barátja.

Ebben a 6. kötetben a négy fal között találja magát, de nem az egész kötetben, hanem inkább csak a végén, amikor óriási decemberi hó esik le a városukban és előáll a "se ki, se be" -helyzet. De mielőtt még idáig eljutunk, jobban megismerjük a naplóíró főhősünket, hiszen alig kap teret a bátyó, ellenben az öcsike nagyon a "bögyömben volt" már a történet végére (erről később).

Greg, teljesen mindegy, hogy mennyi idős még nagyon hisz a Mikulásban, a karácsony csodájában (ugye Amerikában a Télapó hozza karácsonykor az ajándékot a zokniba vagy a fa alá), és mindent megpróbál elkövetni, hogy sikerüljön neki a jó viselkedés, hogy a Kémkrampusz figyeli minden lépését a lakásukban. Az is sokkolja, hogy a Mikulás is figyeli, s hogy -szerinte- ennek a piros ruhásnak listája van a jó-és rossz gyerekekről. Greg bizony próbálkozik a jó cselekedetekkel, nem tehet róla, hogy sokszor balul sülnek el a tervek, és inkább a büntetést vonja maga után a cselekedete, mint a dicséretet. Persze okulnia kell a nem megfelelő-öncélú ötletei miatt is, mint amikor a plakátos-dolog rosszul sikerül.

Ebben a részben valahogy sokkal jobban megismertem ezt a fiút, hiszen betekinthettem a kisebb korába az otthoni árvíz miatt, de a kisebb testvére miatt "elszenvedett" kínszenvedéseket nem bírtam. Mert Manny egy kis elkényeztetett valaki. Aki miatt újra kell díszíteni a fát, akinek nem mindegy, hogyan áll a mustár a hot-dogon, aki képes az egész családdal kiszúrni. Lehet, hogy nekem nincsen humorérzékem, de eszembe jutott, hogy valamilyen szempontból -egyenlő életkori eloszlásnál- mindig a középső gyereknek -mondjuk úgy- legkülönlegesebb a sorsa, az élete. Greg Heffley életénél is ezt érzem.

Bevallom, hogy jobban tetszett ez a 6. rész az 5.-kel összehasonlítva, de talán jobb, ha itt befejezem a sorozat olvasását. Meghagyom a fiamnak, aki bár már a Harry Potter sorozatot is olvasgatja, mégis szívesen merül bele a Ropi-család életébe, és boldogan újságolta, hogy lesznek még kötetek.

Könyvmolyképző Kiadó
2013

8/10

Nincsenek megjegyzések: