Zalán Tibor, szállás rossz ágyon című kötete 2005-ben jelent meg a Tiszatáj Alapítvány gondozásában. Egy kötet amit, ha egy szóval kéne jellemeznem, azt mondanám tartalmas. Tartalmas érzelmileg, képileg, szívileg, fájdalomilag és életileg. Olyan mintha a költő életének mozaikjait olvasnánk lap-lap és nap-nap után. Emberek akik fontosak, pillanatok amik megrendítőek és kérdések amik megválaszolatlanok.A versek hangulatát nehéz lenne szavakba foglalni, és felesleges is, mert mindenkire másképp hat. Olvasás közben többször tört rám egyfajta vizuális képsor, már-már filmszerűen.
A szobában teljes a sötét. Az asztalon egy szál gyertya és néhány papírlap. Az egyetlen zaj a költő pennájának sercegése a lapon. Minden este az asztal mellett ül és ír. Kényszeresen örökíti meg életének pillanatait, hátha más is megérti miért vívódik és küzd nap nap után, mi az ami neki fájdalamat vagy örömet okoz. Mitől telepedik rá a kétkedés. A sorok amiket a papírba vés noir stílusban elevenednek meg a szemei előtt, és ha elég jól figyelünk mi is bepillanhatunk ebbe a nagyon személyes vallomásba.
„S míg bent összedől minden
fent száll a fénynek az
angyal vagy kísértet
és zokog mert nehéz a repülés
mely könnyűvé és sóssá
teszi a létet”
(Zalán Tibor / Vagy angyal)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése