A szerzők állitása szerint amit a történetben megirtak mind igaz-csupán a helyek,és személyek nevét változtatták meg.Nanny fiatal egyetemista ,gyermekszerető lány és a muszáj meg a tandij,és albérlet arra kényszeriti,hogy dausnak álljon.Nem szeretne krumplit sütni egy gyorsétteremben,mert tanulmányaihoz is kapcsolódik a gyermekkor.
Épphogy elkészül a hirdetése ,a véletlen folytán máris akad munkája -egy hétéves kisfiúra kell hetente pár alakalommal vigyáznia mig anyuka jótékonysági ebéden vesz részt,vagy éppen Gucci cipőt vesz.A heti pár órából aztán,heti pár nap lesz mig végül Nanny azon kapja magát,hogy szinte csak aludni jár haza albérletébe.Időközben vagy százszor megfordul a fejében,hogy új állás után néz de valami mindig visszatartja-főleg a kisfiú aki a szivéhez nőtt.
Bepillanthatunk az elfoglalt felső tizezer életébe,akiknek minden belefér a napjaikba-még a szerető tartása is,csak a saját gyerekükre nincs idejük.Modern kori rabszolgatartók akik úgy gondolják a pénzükért bármit megtehetnek.
Persze ez nem egy komor történet-de az igazán szomorú,hogy egy anyának minden fontosabb mint a beteg gyereke-azért jócskán van benne humor is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése