2010. november 3., szerda

Audrey Niffenegger: A Highgate temető ikrei

..."El akarsz hagyni az új kísértetedért?..."

Úgy éreztem már mindenki olvasta ezt a könyvet csak én nem, éppen ezért mikor végre kézhez kaptam nem eresztettem még el nem fogyott az utolsó betű is. Az első olvasók áradoztak, aztán itt -ott megjelent egy-egy kevésbé lelkes felhang is. Ilyen előzmények mellett kezdtem bele és nálam kedvenc lett a különleges könyvek listáján.

A Highgate temető valóban létezik, a szerző idegenvezetőként is dolgozott itt, így teljesen hiteles képet kapunk a londoni életről és a temetőről.

Két fiatal lány utazik Londonba, hogy birtokba vegyék nagynénjük rájuk hagyott örökségét, a Vautravers-házat a temető szomszédságában. A lányok nemcsak testvérek de ikrek is, tükörképi ikrek. (Nekem kissé betegesnek is tűnt a viszonyuk.)

A Vautravers-házban még ketten éltek az ikreken kívül, Robert, aki a temetőben dolgozott és nagynénjük szeretője volt, és Martin, a kényszerbeteg férfi, akit felesége faképnél hagyott.

Nos, a különleges kompánia mellé egy kísértet is beköltözik a házba. Nekem nagyon tetszett ahogy a szerző a szellem lét nehézségeivel is foglalkozik. Egyik dologból jön a másik, egyre inkább hátborzongató dolgokra sarkallva szereplőinket. Julia és Valentina testvéri viszonya is megváltozik, Valentina a ház kísértetével karöltve végzetes lépésre szánja el magát...

Martin több mint egy évig saját háza rabja lesz, Robert végre felüti a lányok halott nagynénje után maradt naplókat.... Szó szerint elszabadul a pokol az utolsó lapokon, miközben a temető csendes beletörődéssel pihen a kísértetház mellett.

Bár többek véleménye szerint vannak unalmas részek, én egyetlen oldalt sem éreztem annak. Sőt, minden apró mozzanatnak, csendnek helye volt a történetben. Tudom, nem jó összehasonlítani a szerzőket és könyveiket, most mégis megteszem. Alice Hoffman páratlan zsenialitása köszön vissza ebben a különleges regényben, aki szintén mestere annak, hogy a földön túli dogokat olyan módon tálalja, hogy az olvasó teljesen természetesnek veszi.

A borító remek lett!!!

4 megjegyzés:

Erika írta...

Nekem egy betűje sem volt unalmas! :-)

Csenga írta...

Örülök:-))

Mayerné Répási Adrienn írta...

Még én sem olvastam.Úgyhogy nálam mindenképpen előrébb jársz.:)

Csenga írta...

Ó,pedig tényleg azt hittem,hogy mindenki megelőzött:-))
Semmiképpen se hagyd ki!!