2011. április 6., szerda

Cormac McCarthy: Vad lovak

McCarthy előző két, általam olvasott könyve után (Az út, Nem vénnek való vidék) nagyon vártam, hogy elolvashassam e könyvet, melyről több helyen is azt olvastam, hogy az író legjobb, legtökéletesebb könyve.

Arra számítottam, hogy le sem fogom tudni tenni, mint a másik kettőt, de sajnos nem így történt.
A történet számomra unalmas volt, sokkal több lehetőség van benne. Nagyon zavartak egyrészt a dialógusok, melyek tőmondatos, egyszerű "ősemberbeszéd"-szerűek voltak, másrészt a többoldalas, bonyolult, értelmezhetetlen monológok is.
Biztosan az én szegénységi bizonyítványom, de gondban voltam a sok spanyol szóval, oldalanként néha 4-5, melyek jó része nincs lábjegyzetben fordítva, így sokszor számomra értelmezhetetlen volt a szöveg.

A történet két fiúról szól, akik 1949 környékén, 15-16 évesen elindulnak Texasból Mexikóba, hogy világot lássanak, munkát találjanak.
Mindketten jól értenek a lovakhoz, így próbálnak munkát találni. Menet közben csapódik hozzájuk egy Blevins nevű fiatal srác, aki felelős lesz a későbbi bonyodalmakért.
A két főhős munkát kap egy mexikói farmon. Munka, lovak és szerelem.
A könyv legjobb/legérdekesebb része letartóztatásukkor kezdődött, a mexikói börtönben, ahová gyilkosság gyanújával kerülnek.
Ezen oldalak miatt érdemes elolvasni az egész könyvet, bár itt is voltak nehezen értelmezhető beszélgetések, leírások.
Fontos szereplője a könyvnek a farm "úrnője", akitől sokat megtudhatunk a korabeli Mexikóról, a forradalomról, a családok működéséről, az életről az országban.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy a könyv úgy van megírva, mintha alapból filmre írták voltak. Az első oldalaktól kezdve kedvem lett volna félretenni a könyvet és filmen megnézni, amit még nem tettem meg, tehát nem tudom a film jól sikerült-e illetve igazam lett-e.

1 megjegyzés:

Ági írta...

Most elbizonytalanodtam, pedig el szerettem volna olvasni, mert Az út nagyon tetszett (bár a befejezés lehetett volna jobb is).