2011. április 28., csütörtök

Holly Webb: Cica az erdőben


Folytatódtak Pamacs, a cica kalandjai!
Amint emlékezhetünk rá, Ella és Pamacs egymásra találása nem volt egyszerű, de végül a kislány szülei beadták derekukat, és befogadták a pici, néhány hetes cirmos cicát. (Holly Webb: Cica a hóban)
A kislány boldogan élt a szőrös állatkával, imádta, kényeztette őt, de a rossz emlékek miatt szigorúan a lakásban tartotta kis kedvencét. Igen ám! De Pamacs is csak egy macska, és a kertes ház falain kívülre vágyódott, amit természetesen Ella szülei is támogattak. Cicaajtó került a hátsó ajtóra, így a kiscica felfedezőútra indulhatott.
Nem is lett volna baj, ha nincs tél, és nem kezd el szakadni a hó annyira, hogy Pamacs nem találja a hazavezető utat, és ezért el nem téved.
Itt nem is mesélném tovább az izgalmakat, de ugye nem árulok el nagy titkot, ha csak annyit mondok, hogy "minden jó, ha a vége jó"?!

Azt is elárulom, hogy a cica továbbra is aranyos, de most kimondtam magamban, hogy 9 éves kor felett (vagy 8-érdeklődési körtől függően) nem ajánlanám a kislányoknak.
Holly Webb aranyosan ír, de meg lehet unni, ha egymás után merülünk bele a történetekbe.

A másik problémám az, de ez nem is ide tartozik igazán, hogy jó lenne fiúkról is ilyen kis egyszerű állat-történeteket találni olvasás gyakorlás céljából.


Nincsenek megjegyzések: