2011. június 28., kedd

E.L. Konigsburg: Szavak nélkül

Mit tennél, ha a legjobb barátodat nevelőintézetbe zárnák egy "ügy" miatt, de te hiszel benne, és hiszel abban, hogy ő semmi rosszat nem követett el, azaz nem bűnös?

Connor és Branwell 13 évesek, benne a serdülőkorban. Branwell néhány hónapos kistestvére Nikki életveszélyesen megsérül otthon, kómába esik. Egy 911-es telefonhívás hangfelvétele miatt a fiú nevelőintézetbe kerül, a kislánnyal történtek napján megnémul, képtelen lesz megszólalni. A történet lényegéhez hozzátartozik Vivien, aki au-pairként él a Zamborska családnál, és vigyáz Nikkire, s aki szintén otthon tartózkodott, amikor a kislánnyal az eset történt.
A barát, Connor nem adja fel, naponta bejár az intézetbe, s mivel hallott a "Szkafander és pillangó" c könyv szerzőjéről Jean-Dominique Babuby-ról, aki a szeméve kommunikált, Connor is kialakított egy képkártyás kommunikációs formát a barátjával. Ennek segítségével és Connor testvérének segítségével - 27 éves Margaret- kibogozzák a csomókat, a homályos részeket felderítik. A regény serdülő fiataloknak íródott. Olvashatunk benne az au-pairségről, a dohányzásról, a serdülőkorról, a barátságról, a családi kapcsolatokról, a csonka családoknál előforduló problémákról.
Szerettem olvasni, próbáltam kibogozni, fényt deríteni, s bár sokkal nagyobb dologra számítottam, nem szomorodtam el, sőt inkább örültem. Figyelemfelkeltő számomra az ok, ami miatt Branwell, a testvér, aki az eset napján elnémul vagy megnémul nem beszél az esetről, nem beszél, nem szólal meg, addig, amíg....
Érdekes volt erről olvasni, majd később arról hogy a problémák változásával, felgöngyölítésével mennyire változott a helyzet.

Érdekes dolog ez némaság. Tudom, hogy a gyerekeknél előfordulhat a mutizmus/elektív mutizmus, azaz gyermek visszautasítja a beszédet, kiválasztott személyekkel vagy helyzetben vagy időpontban kommunikál. A gyermek beszédprodukciója és beszédmegértése ép. Az állapot kialakulása környezeti, pszichés eredetű, de az ártalmak csak azoknál a gyermekeknél váltanak ki tartós viselkedésváltozást, akiknél ezt alkati adottságok is elősegítik.


Hogy Branwell mutizmusban szenvedett abban az időszakban vagy csak szégyenkezett, mindenki döntse el maga. Egész egyszerűen nekem egyből ez a betegség jutott eszembe a némaság kapcsán. Természetesen nekem is megvan a véleményem...


Nincsenek megjegyzések: