Szokásomhoz híven legalább egy hónapja elolvasott könyvről számolok be... Hogy mit vártam ezzel a könyvvel kapcsolatban? Csak annyit, hogy nagyon amerikai lesz, és legalább olyan szórakoztató, mint A da Vinci-kód volt. Sőt, sokan biztattak, hogy még annál izgalmasabb lesz; én erre jól "rákaptam", hiszen éppen ilyen "agyeldobós" nyári olvasmányt kerestem. Mit kaptam? A végén leírom.A történet valóban A da Vinci kódhoz hasonlóan kezdődik: holtan találnak egy tudóst, méghozzá olyan furcsa körülmények között, hogy rögtön felhívják a szimbólumkutató Robert Langdont, ő pedig megszakérti a holttestet. Hamar kiderül, hogy a gyilkosság mögött egy már eltűntnek hitt titkos társaság áll, az Illuminátusok. Ők aztán hatalmas bosszút forralnak a katolikus egyház ellen, de Langdon, természetesen egy bombázó nővel az oldalán, elindul megvédeni a Vatikánt. A könyv további része immár Rómában játszódik, valóságos verseny indul az Illumintátusok és Langdonék között, közben római épületek között kirándulhatunk.
Amit kaptam: a számomra döcögős kezdés (részecskegyorsító leírása (?), illetve a veszélyek szájbarágós ecsetelgetése) után valóban izgalmassá vált a történet. Dan Brown szinte már idegesítően letehetetlen könyveket bír írni: a több szálon futó cselekményt éppen a mindenkori legizgalmasabb résznél állítja meg, hogy a következő fejezetben újra felvegye a másik, korábban leállított érdekes szálat. Tetszettek a szimbólumértelmezések (már A da Vinci kódban is azok voltak a kedvenceim...) és az épületleírások. De: ilyen olcsó, szappanoperába illő befejezéssel ritkán találkozni. Szinte oldalról oldalra mérgesebb lettem az utolsó 50 oldal felé. Igaz, nem egy szépirodalmi műről van szó, vagy egy fondorlatosan felépített lélektani krimiről, de mégis nagyot csalódtam az íróban. Hát ennyi...
4 megjegyzés:
Nekem is jobban tetszett ez, mint a Da Vinci... De a végére már nem is emlékszem teljesen. Nekem azért a 4,5/10-nél jobban tetszett, izgalmas volt...Meg tetszett, hogy bemutatta Róma jópár nevezetes épületét, műemlékét.
igen, nagyon egyedül érzem magam azóta is ezzel a véleményemmel...
de az épületleírások valóban jók voltak.
da Vinci pepitában. szomorú, ha egy író mindig ugyanazokkal a klisékkel dolgozik (van belőlük jópár. író is, meg klisé is.).
nekem is mindenki azt mondta, hogy ez jobb, mint a da Vincis, de azt hiszem, attól függ, ki melyiket olvasta előbb.
Nekem nem tetszett, kb. a felénél le is tettem. Fizika és vallás.. ehh:))
A Da Vinci viszont tetszett.
Megjegyzés küldése