Amikor Kowalewski Szép Szobájáról akartam véleményeket keresni a neten, akkor találtam rá erre a regényre, ami valakinek nagyon tetszett. A borító és a fülszöveg alapján - hasonlóan a Szép Szobához - elég cyberszerűen titokzatosnak tűnt, úgyhogy muszáj volt kivennem a könyvtárból. És nem csalódtam, nagyon jó kis történet, sci-fibe illő elemekkel tarkítva, de gondolkodásra késztető felvetésekkel.
A történetről nagyon nehéz úgy beszélni, hogy ne lőjem le a poént, de megpróbálom. Többszörösen összetett a sztori, az első harmadban egy éppen szakítás után lévő tanár, Wojtek szenvedéseinek lehetünk tanúi, aki új munkahelyre kerülve, egy középiskolában találkozik régen látott unokatestvérével. Adam hajdan ígéretes zongoratehetség volt, de mára ő is "csak" egy iskolai zenetanár lett. Kettejük viszonya elég feszülten alakul, amíg egy napon Adam valamiért Wojteket választja, hogy elmesélje neki életét, melynek középpontjában egy érdekes szerelem áll.
Igazából idáig kell kibírni a történetet, ami helyenként elég irritáló, az ezt következő rész viszont annál olvasmányosabb, amikor tanúi lehetünk Adam és Lilka a 80-as évek Varsójában zajló, elképesztő elemekkel gazdagított szerelmének és annak végének.
A harmadik rész pedig még az előzőnél és szájtátósabb, ugyanis megismerkedünk Adrzej-jel, aki az egész előző történet írója. Egy hajléktalan forma ismerőse mesélte el neki a fentieket és ő annyira érdekesnek találta, hogy muszáj volt papírra vetnie. Viszont felkeresi őt egy hölgy, aki az előbbi történetnek valamilyen módon részese és elmeséli Andrzejnek a hátborzongató hátterét az említett szerelemnek. Ennek a nőnek a verziója késztethet minket alapos gondolkodásra arról, hogy vajon a testünk és a személyiségünk mennyire tartozik egymáshoz, létezhet-e, hogy külön életet éljenek. És vajon csak a bensőnk által megélt élmények és tapasztalatok valóságosnak számítanak-e? Az hiszem elgondolkodtató dolog ez mostanság pl. az Internet virtuális világában megélt dolgok kapcsán is...
Nem olvastam ugyan még ilyen jellegű sci-fis beütésű történetet, de ez határozottan tetszett, mert gondolatébresztő, mondanivalóval rendelkező regény.
A történetről nagyon nehéz úgy beszélni, hogy ne lőjem le a poént, de megpróbálom. Többszörösen összetett a sztori, az első harmadban egy éppen szakítás után lévő tanár, Wojtek szenvedéseinek lehetünk tanúi, aki új munkahelyre kerülve, egy középiskolában találkozik régen látott unokatestvérével. Adam hajdan ígéretes zongoratehetség volt, de mára ő is "csak" egy iskolai zenetanár lett. Kettejük viszonya elég feszülten alakul, amíg egy napon Adam valamiért Wojteket választja, hogy elmesélje neki életét, melynek középpontjában egy érdekes szerelem áll.
Igazából idáig kell kibírni a történetet, ami helyenként elég irritáló, az ezt következő rész viszont annál olvasmányosabb, amikor tanúi lehetünk Adam és Lilka a 80-as évek Varsójában zajló, elképesztő elemekkel gazdagított szerelmének és annak végének.
A harmadik rész pedig még az előzőnél és szájtátósabb, ugyanis megismerkedünk Adrzej-jel, aki az egész előző történet írója. Egy hajléktalan forma ismerőse mesélte el neki a fentieket és ő annyira érdekesnek találta, hogy muszáj volt papírra vetnie. Viszont felkeresi őt egy hölgy, aki az előbbi történetnek valamilyen módon részese és elmeséli Andrzejnek a hátborzongató hátterét az említett szerelemnek. Ennek a nőnek a verziója késztethet minket alapos gondolkodásra arról, hogy vajon a testünk és a személyiségünk mennyire tartozik egymáshoz, létezhet-e, hogy külön életet éljenek. És vajon csak a bensőnk által megélt élmények és tapasztalatok valóságosnak számítanak-e? Az hiszem elgondolkodtató dolog ez mostanság pl. az Internet virtuális világában megélt dolgok kapcsán is...
Nem olvastam ugyan még ilyen jellegű sci-fis beütésű történetet, de ez határozottan tetszett, mert gondolatébresztő, mondanivalóval rendelkező regény.
2 megjegyzés:
Huh ez elég hosszúnak tűnik. Hány oldalas?
Nem vészesen hosszú, 370 oldal, de nekem kevesebbnek tűnt, mert annyira olvastatja magát. (az első 120-130 oldal után...)
Megjegyzés küldése