Kár, hogy a Lángoló szerelemből Vízköpő lett, jobban illett volna rá az első cím… érdekes szerelmi történet ahol nem számít sem a hely, sem az idő. A könyv első felét felfaltam, aztán már félre tudtam tenni hosszabb időre is.
Eleinte azt hittem, hogy a férfi stílusa miatt fanyalogni fogok a könyv végéig de szerencsére aztán fordult a dolog ,változott a főszereplő is.
Mindkét szál, a jelen és a múlt egyformán volt izgalmas, legszívesebben egyszerre haladtam volna velük.
Az biztos, hogy a fülszöveg nem igazán tudja átadni, hogy milyen érdekes, különleges ez a történet, nem bántam meg a majd' 600 oldalas utazást.
Meglepő, de számomra egyik karakter sem volt szimpatikus és ilyenkor nem tudom szeretni a történetet sem, most ez mégsem lett így.
A fülszöveg valahogy nagyon elvont történetet ígér, igaz, hogy vannak benne hihetetlennek tűnő dolgok, de olyan remekül van megírva, hogy nekem ezek a "mesés" részek tetszettek a legjobban.
A tartalom röviden annyi, anélkül hogy elárulnék bármit is, hogy egy középkorú férfi bedrogozva, részegen balesetet szenved, benn ég az autójában. A kórházban egyszer csak feltünik egy furcsa nő, tele tetoválással, aki azt állítja, hogy nem most találkoznak először.
Természetesen a férfi nem hisz a nőnek, ám mégis élvezettel és kíváncsisággal hallgatja a történeteit amik róluk szólnak!
A könyv nagy terjedelemben járja be a különböző korokat, helyszíneket de olyan logikusan lett felépítve, hogy könnyedén követhető a történet.
A végkifejletben picit csalódtam, túl gyorsan éreztem, talán összecsapottnak is.
Különlegese történet, ami sokáig foglalkoztatja az olvasót!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése