2008. november 2., vasárnap

Anita Amirrezvani: A virágok vére

A XVII. században járunk, Iránban, ahol egy szegény, falusi családból származó fiatal lány történetével ismerkedhetünk meg. A lány édesapja halála után édesanyjával együtt a gazdag, fővárosi rokonok oltalma alá kerül. A keleti országokban ugyanis a mai napig az a szokás, hogy ha a családfő-családfenntartó meghal, akkor a családról a többi férfirokon gondoskodik. De ez esetben ez valójában azt jelenti, hogy cselédként kezelik őket szállásért és kosztért cserébe. Úgy alakul, hogy főszereplőnk - a rokonaitól való anyagi függetlenedés érdekében - ún. szigát köt egy viszonylag jómódú férfival, ami ideiglenes házasságot takar, és ez esetben 3 hónapot felölelő időszakra kötik. (A sziga tulajdonképpen törvényes keretek közé helyezi, hogy egy férfi szeretőt tarthasson felesége, feleségei mellett. Ugyanakkor amíg a szigát megkötő férfi számára ez teljesen legális és elfogadott, addig a nő, aki ilyen házassági szerződést köt, pénzt kap érte, így megvetés tárgya...khm....) A történet eseményei és bonyodalmai ebből a kapcsolatból alakulnak. Önbecsülés, becsület, barátság forog kockán a sziga miatt...

Nagyon szerettem olvasni, mert amellett, hogy az írónő klasszul ír, szinte észrevétlenül szövi a történetbe a kor és a hely sajátosságait: Irán akkori fővárosa, Iszfahán épületeinek, bazárjainak leírását, a különböző helyi ételeket, a fürdőzés, testápolás rituáléját. Különböző hagyományokat, szokásokat ismerhetünk meg, mint pl. a gyermekáldásért való imádkozás szertartását, vagy azt, hogy hogyan illik üzleti ügyekről tárgyalni stb. Ezek által hiteles képet kaphatunk az akkori perzsa világról.

És az egész történetet átszövik a csodás perzsa szőnyegek...:-) Főhősnőnk ugyanis rendkívüli tehetséggel és ízléssel megáldott szőnyegszövő, mely szakma abban az időben az uralkodó, Abbász sah támogatásának köszönhetően művészi szintre emelkedett. Betekintést nyerhetünk a szakma apró fortélyaiba, pl. a gyapjúszínezésbe, a csomózásba, stb. Mindezt laikusok és érdektelenek számára is abszolút élvezhetően....Egyébként az írónő 9 évig írta a regényt és tiszteletet érdemel, hogy rendkívül alapos kutatómunkát végzett a korabeli élet és a szőnyegszövő mesterség momentumainak minél élethűbb ábrázolása érdekében.

Bár a könyv felépítése nekem kicsit érdekes, szerintem valahogy nincs eltalálva a megfelelő egyensúly benne... Az elején átlagos (ha van egyáltalán ilyen) történetnek indul, a sztori közepe erősen erotikus töltetű, hiszen szinte csak a főszereplő és ideiglenes férje közti ágyjeleneteket olvashatjuk... A történet vége viszont olyan mint egy igazi mese. Gyönyörűen megírva ugyan, de valahogy túl hirtelen, szinte varázsütésre fordulnak jóra a dolgok...

Az viszont tetszett, hogy a főszereplőnő nevét nem tudjuk meg - ezzel tiszteleg az írónő Irán ismeretlen művészei előtt.




Egyébként gratula a Geopen Kiadónak! Egyrészt a gyönyörű borító miatt, másrészt pedig azért, mert rövid időn belül ez a második könyv ami kezembe került tőlük mint egy nagyon tehetséges író első regénye. Az első Olga Grushintól a Szuhanov álomélete volt.

2 érdekesség Iránról:
- egyrészt az iszlám vallás siíta ága képviselőinek nagy része ebben az országban él. Ők csak Mohamed vejét, Alit és az ő leszármazottjait ismerik el vallási vezetőknek, azaz kalifának és imámoknak.
- másrészt nemrég olvastam a National Geographic Magazinban, hogy az Irániak mélyen elutasítják, ha őket araboknak titulálják, ők ugyanis perzsák...

4 megjegyzés:

Borostyán írta...

Köszönöm szeee a beszámolót. Nem is tudtam erről a hivatalso szerető státuszról :O

Még régebben olvastam Carmen Bin Laden, saját életéről szóló könyvet - A királyság titkai címmel. Amellett, hogy a könyv legérdekesebb része az volt persze milyen volt az élete a Bin Laden családban Szaúd Arábiában, érdekes volt az is, hogy ő mint született perzsa hogyan éli meg az ottani életet és elvárásokat. Nehéz volt neki. Akkor tudatosodott bennem, hogy az irániak valószínűleg nagyon mások lehetnek. De mélyrehatóbban még nem néztem utána. Lehet, hoyg ezzel a könyvvel teszem meg akövetkező lépést? :P

szeee írta...

Hú, ez is érdekes lehet. Rá vagyok nagyon kattanva az arab-iszlám témára, megnézem ezt a könyvet. És igen, az irániak valóban sok mindenben eltérnek a Közép-Kelet többi népétől, úgy tűnik...

csenga írta...

Szeee nem hiába tettem fel a Bookline polcra a könyvet:)Biztosan elolvasom.
Köszi a klassz beszámolót.

Amadea H. írta...

Örülök, hogy (ez is) tetszett:)