2009. május 26., kedd

Domnica Radulescu: A Trieszti Gyors

Mona 17 éves és imádja a hosszú nyarakat, alig várja, hogy kiszabaduljon Bukarestből és vidéken élvezze a nyugalmat. A Kárpátok lábánál nemcsak a gyermekkor vár rá, hanem az első szerelem is. Monát ekkor még nem zavarja a politika és nem foglalkozik a jegyrendszerrel, a nehézkes megélhetéssel. Aztán mikor újra eljön az ősz, Mona szembesül a Ceausescu uralom minden velejárójával. Mivel apját azzal vádolják, hogy ellenálló, az egész család veszélybe kerül, Monát nap mint nap követik a fekete bőrdzsekis alakok, van mikor sötét kapualjakban a falhoz szorítva ígérnek neki biztos halált... Az iskolai szünetek alatt lélegezhet fel, amíg Mihai karjában elfelejti a nehéz napokat. Ám hamarosan mindenki óva inti a fiútól, mondván nem csak az érzelmei vezérlik. Mona rettegni kezd, rémálmaiban Mihai nevetve vágja el a torkát.

A szülei egy idő után úgy gondolják, addig míg nem történik komolyabb tragédia, Monának el kell hagynia az országot. Mona úgy indul útnak, mintha csak egy ismerőshöz indulna, hiszen ha elkapják azonnal kivégezték volna. Még Mihai-tól sem búcsúzik el, tartva attól, hogy a fiú elárulná annak ellenére, hogy Monának megszakad érte a szíve.

Kezdetét veszi a nagy utazás, amely végén Mona Amerikába a lehetőségek országába jut...de mindig visszasírja a családját, a barátait, szerelmét, a Kárpátok hűs hegyeit...Nincs nap, hogy ne gondolna szerelmére, aki talán már nem is gondol rá. Mona ugyan felépít egy életet, de önmagát mindig kívülről látja, mintha csak egy filmet nézne, gépiesen dolgozik, él, tanul. Egy skót fiú feleségül veszi, ám Mona nem leli a keresett boldogságot....Vajon mikor térhet vissza hazájába, mikor kérdezheti meg végre Mihai-t, hogy tényleg szereti-e, mikor mehet úgy végig az utcán Romániában, hogy senki sem lopakodik utána?

Mona 20-év után visszatér Romániába és mindenre választ kap.

A történet eleje nekem kissé lassúnak tűnt, és furcsa volt a sok tőmondat.

Remek korképet kapunk a Ceausescu uralma alatti életről - anélkül, hogy belebonyolódnánk a politika útvesztőjébe. Mona azoknak az embereknek az életét meséli el, akik szerencsésnek mondhatták magukat, hiszen biztonságban voltak, míg az otthoniak nap mint nap rettegtek. De nekik egyedül, magányosan kellett megállniuk a lábukon egy másik országban, és csak reménykedhettek, hogy egyszer visszatérhetnek a családjaikhoz.



Kiadó: Athenaeum

Nincsenek megjegyzések: