2010. február 3., szerda

Carlos Ruiz Zafón: Angyali játszma

Ez az a könyv, aminek kapcsán elgondolkodtam, hogy egy könyvnél mi az igazán fontos? Az hogy közben hogyan érzed magad, amikor olvasod vagy az, hogy a végén úgy összességében mit gondolsz róla, milyen összképet hoz? Mert ebbe a könyvbe én az olvasása közben több helyen is belekötöttem, azaz voltak dolgok benne, amik nem tetszettek. Viszont a végére érve az összhatás egészen jóra sikeredett, tetszett.

Nem fogom leírni, hogy miről szól, a fülszövegnél többet amúgy sem árulnék el.

Az elején nem nagyon tudtam mit kezdeni vele, jó volt, jó volt, de nagyon mérges voltam, hogy az eleje rettentő lassan csordogált, igazából a felénél majdnem abbahagytam, mert semmi érdemleges nem történt, vagy csak kevés. Úgyhogy ezt nehezen bocsájtom meg a könyvnek, hogy gyakorlatilag a felénél kezdődik. Értem én, hogy kell felvezetés meg felvázolás stb., de nem ennyi. Szerintem.

A második fele viszont egy nagyon jól sikerült, igazi rémregény. Zafón olyan horror-jeleneteket volt képes kitalálni és ábrázolni, hogy ezeknél jobban és jobbat nem hiszem, hogy lehet (talán Stephen King rúghatna mellette labdába, de én az ő írásait nem igazán ismerem). Hidegrázás, borzongás, vér, misztika, szövevényesség. Ez utóbbi kicsit talán sok is volt, de azért lehetett követni. Ami tetszett még benne, az az, hogy nincsen teljes letisztázása a történetnek, és ez így jó. Egy ilyen misztikus regénynél nem is kell, hiszen éppen ez a sajátossága, hogy nem derül ki minden világosan, mert akkor már nem is lenne misztikus. Olvastam, hogy sokan a végét hiányolják. Szerintem meg Zafón nagyon is jól megoldotta a befejezést, titokzatos, mégis jó lezárást választott. Nekem az elolvasása után úgy összességében nagyon jó benyomásom volt, Zafón tényleg klassz író és ez a nyomozásos, történetbonyolításos dolog nagyon megy neki, ahogyan azt már a Szél árnyékában is láthattuk. Erre rátesz még egy lapáttal, ahogyan a misztikus, horrorisztikus jeleneteket képes leírni, nagyon jó! Amit kicsit hiányoltam, az az emberek és legfőképp a főszereplők külsejének leírása. Úgy vettem észre, hogy pont a főszereplőkről (David, Cristina, Isabella) nem kaptuk személyleírást, ez nagyon érdekes, mert más szereplőkről meg igen. De talán ez szándékos volt és a történet sötétségét hivatott szolgálni, vagy nem tudom...

Két tábor van, van, akiknek a Szél Árnyéka tetszett jobban és van, akiknek ez. Ez teljesen embertípus függő szerintem, nem mindenkinek jönnek be az ilyen túlvilági dolgok, van, aki szívesebben marad a realitás talaján. Én mindkét tábort megértem és szerintem én vagyok az egyetlen, aki a két könyvet kb. egyenértékűnek tartja.




(Az a mondat, amivel reklámozzák, és amit Stephen King mondott állítólag a könyvről, hogy "ez a regény tele van ragyogással..." egy marhaság. Ez egy nagyon is sötét regény, nem való mindenkinek, sosem használnám a ragyogás szót rá, de mindegy...)

5 megjegyzés:

stippistop írta...

én pont emiatt húztam le kicsit a könyvet, mert míg a szél árnyékánál azt éreztem, hogy minden szó a helyén van, nagyon feszes, izgalmas végig a történet, az angyali játszma első felében jócskán éreztem olyan mozzanatokat, amik kihagyhatóak lettek volna, nem volt jelentőségük annyira.talán azokat az ötleteket megvalósíthatta volna egy 3. könyvben. ezt meg megdolgozhatta volna még egy kicsit.
persze hangsúlyozottan: szerintem. :o)

*sam** írta...

szeee, nem lehet, hogy King a saját Ragyogását (a regényt) értette az alatt, amit mondott? Nem tudom, csak beugrott... (egyiket sem olvastam, csak okoskodom)

Amadea H. írta...

OFF, bocsi:
Van nálam a Könyvmolyoknak valami:)

memoir írta...

Szia, szeee!

Van egy kis meglepim a számodra:

http://www.memoir.freeblog.hu

szeee írta...

Stippistop,
igen, én is így éreztem az első felével kapcsolatban. Nem tudom, talán meg kellett lennie egy mennyiségnek, vagy mittudomén :P

Sam,
igen, ezen én is gondolkodtam, de kis betűvel van írva a ragyogás. nem tudom, hogy ennek van-e jelentősége, de az is lehet, hogy fordító nem értette, hogy mire utal King, nem tudom...

Memoir,
köszi!!! A többiek nevében is.