2010. május 20., csütörtök

Nancy Baxter:Mindörökké Norma



Norma olyan mint mi!Ez a titka ennek a könyvnek,Ő a lány a szomszédból,akik mi is lehetnénk,ugyanaz az álma,mint minden nőnek,egy férfi aki csak őt szereti,egy ház amit család népesít be.

Norma élete harmincéves korában sivárabb már nem is lehetne,a sors utolsó döfése édesapja halála,aki mintha csak megérezné Norma kétségbeesését egy kulcsot ad neki,ami egy ládát nyit, a ládában pedig a remény hever,remény egy új életre.Norma nemcsak a saját álmát kergeti,beteljesíti apjáét is. Meg sem áll Skóciáig ,kezében szorongatva a ládában talált északi-lunda plüss mását.Apja mintha csak tudta volna,hogy Norma élete itt megváltozhat,több lehet,elhiheti,hogy szerethető,hogy nemcsak örök második.Az Orkney-szigetek elvarázsolják Normát,a könyv felér egy úti könyvel is,megismerjük a sziget nevezetességeit,anélkül hogy unnák a leírásokat.

Norma sorra ismeri meg a helyieket,és persze ezek túlnyomórészt férfiak,akikbe Norma mind mind beleszeret picit...az egyik a vagányságával, a másik az érzékeny művészlelkével, a harmadik a nyugodtságával varázsolja el a lányt,aki hagyja magát sodorni a különleges hely szellemével,és a férfiakkal akik közül valaki talán az igazi is lehet....mondjuk a három férfi két menyasszony nem a legjobb felállás,és ebbe még Normának is bele kell férnie! Ennek ellenére ez nem egy szenvedős,szerelmi történet.Jócskán kapunk nevetnivalót is,megismerhetjük Skócia -eme gyönyörű szigetét, lakóival együtt,de mindenekelőtt Normát .

.....A végzet egy nagyot sóhajtott ,majd kinyitotta,ősi,félelmetes sorskönyvét,és tolla hegyét mélyen belemártotta fekete tintájának kútjába.Szerencsére a szó amit rettentő papírtekercsébe firkantott,így hangzott:Boldogan...."

A könyv már régóta "integetett" nekem,de csak most adtam be a derekam.A borító szinte vonzza a szemet,nekem mindig megakadt rajta a tekintetem.

Amit észrevettem,hogy a Tericum kiadónak minden könyve ,olyan kézreálló,pont akkora,pont olyan vaskos amilyennek lennie kell.A tartalom mellett nekem ezért is nagy kedvencem az Öngyilkos szüzek,és a Méhek titkos élete is-nemcsak remek történetek bújnak meg a lapok között,már a borítóra is jó ránézni,élvezet kézbe venni a könyvet.Az pedig külön érdem,hogy előnyben részesítik a kemény táblás változatot borítóknál.


1 megjegyzés:

Melinda írta...

Nem volt rossz könyv, szórakoztatott, kikapcsolt. A "helyén" kezelendő könyv. Se több, sem pedig kevesebb.