2008. április 14., hétfő

Háy János: A Gézagyerek

Már vagy két hete befejeztem a mű olvasást, de annyira a hatása alá kerültem, hogy eddig képtelen voltam róla írni. Nem szeretném túlmisztifikálni Háy Jánost, de valóban döbbenetesen zseniális a "neoprimitív" (ezt valahol olvastam róla - találó, ha nem pejoratív értelmezzük) stílusával.
A Gézagyerek c. kötetében négy történet található, és mind a négyből van egy novella illetve egy dráma. (Az egyik novellával már korábban is találkoztam egy másik könyvében.) Sorban a következők csak a rend kedvéért:


A Senák

A Pityu bácsi fia

A Gézagyerek

A Herner Ferike faterja



Háy nemesi egyszerűséggel mutatja be a vidéki nyomort, a mindennapokat, a vidéki emberek napi problémáit...

Novelláinak színtere egy Vác környéki falu, szereplői a falubeliek. Amit nekem mondott többek közt: ha vidékre születtél, mindegy mi a neved, mindegy ki vagy, mert senki vagy...


Háy János A Gézagyerekről:

"Gondoltam, ha egyszer drámát írok, akkor majd igazi hosökrol fogok. Kerülöm a polgári vircsaftot (kit érdekelnek a polgárok - engem nem), a lestrapált, kiábrándult feleségeket, a szereto után nyáladzó negyvenes férjeket. A kispályás konyhai jeleneteket, aztán este az ágyban: Akarsz? Nem. Tulajdonképpen én sem. De ki lesz az én Hamletem, Learem, Macbethem és Othellóm? Kik lesznek az én hoseim. Törtem a fejem. Olyan hülyén néz ki az ember, amikor töri a fejét: összevissza ráncolja a homlokát, meg borzolja a szemöldökét és annyira komoly képet vág, hogy a gyerekek átmennek a túloldalra, ha meglátják. Így koslattam az utcán, mikor kilépett a Banda Lajos, meg a Herda Pityu a kocsmából. A Pityu éppen azt magyarázta a Lajosnak, hogy ennél szarabb világ biztosan nincsen, mert ha szarabb lenne, akkor már rég fölrobbant volna. Ott van az a szegény Géza is, mondta. Hogy mi történt vele. Néztem a Bandát, meg a Herdát, ahogy beszélnek a Gézáról, a Gézagyerekrol. Igazi hosök voltak, bár nem úgy voltak öltözve, mint a görög tragédiákban, meg a faterjuk se volt király, meg herceg. Ócska munkáskabátban jártak."

A könyvei borítóin saját festményei találhatók.

Háy János drámáit több színház is műsorra tűzte.
Nem vidám történetek.
Nehéz róla írnom.

2 megjegyzés:

memoir írta...

Csodálkozom, hogy még senki nem kommentelte. Én imádom Háy János stílustát, és mint ember is nagyon szimpatikus (voltam egyszer egy beszélgetésen, ahol ő volt a vendég). Ezt a könyvet még nem olvastam, de tervbe vettem.

Iscnor írta...

Nemrégiben adta a tv a színdarabot, mely a Gézagyerekből készült. Iszonyat csalódás volt, nem tudtam végignézni. A tragikus színészi teljesítmények mellett tökre nem az jött le, aminek -szerintem- le kellett volna...
Sajnálom, mert biztos sokaknak elment a kedvük Háy Jánostól, azoknak, akik olvasva még nem ismerték.