2008. június 23., hétfő

Lian Hearn: A Fülemülepadló

A Lian Hearn név a látszat ellenére női írót takar. És valóban takar, hisz valódi neve: Gil(Lian) Rubinstein, aki nagyon szereti és tiszteli a japán kultúrát. A 65 éves írónő azért ragaszkodott az álnévhez, mert nem akart zavartságot okozni a vásárlóknak, hisz ő addig kizárólag gyermekkönyveket publikált. Igazi világpolgár, Angliában született, sokáig Ausztráliában élt, de jelenleg Dél Afrikában van az otthona.

Mikor e könyvet az elején elkezdjük olvasni, rögtön értésünkre adja, hogy ne keressünk semmilyen történelmi vagy földrajzi egyezést az „igazi” régi Japánnal, mert nem létezik. Ez a könyv egy kitalált időben és helyeken, képzelet által megalkotott emberekről mesél. Nincs más célja mint a szórakoztatás, amit sikeresen véghez is visz.

Tomaszu a 15 éves, kamasz fiú édesanyjával, nevelőapjával és féltestvéreivel él egy nyugodt és csendes faluban egy Keleti Birodalomban, ahol békességben élik mindennapjaikat a Rejtett Isten vallását gyakorolva. Egy este, mikor egyik csavargásából hazatér, leégett házak, halottak és rengeteg vér fogadja. A gyilkosok még a faluban vannak, akik - Tomaszu egy igencsak merész húzása után - üldözőbe veszik a fiút. Menekülése közben belebotlik egy idegen férfiba, akit azelőtt sosem látott, de az védelmébe veszi őt. Menekülésük közben kiderül, az ismeretlent Otori Sigerunak hívják, aki merész elhatározásra jut: oltalmába veszi a fiút, akinek új személyazonosságot is ad Takeo néven és óva inti a Rejtettek vallását felejtse el örökre, hisz akik ezt a vallást a magukénak tulajdonítják, igen hamar halál fiai lesznek.

Takeo sorsa immár Sigeru életéhez fonódik, hálával és tisztelettel tekint rá, és még nem sejti, hogy új élete válaszokat tartogat régi életére, de újabb kérdések tucatjai merülnek majd fel benne. Biztosan tudja, bosszút fog állni családja gyilkosain, csak a módot és időt nem tudja még, de Sigeru nagyúr közelében erre is hamarosan választ talál.

Akad azonban még valaki a Birodalomban, aki bosszúra vágyik: Sirakava Kaede a szintén 15. évében járó leány, aki túszként él a Nogucsi kastélyban, miután vezér édesapja kénytelen őt fogolyként átadni. 8 évnyi szenvedés és reménykedés után eljön végre a nap, mikor kijut a kastélyból és ráléphet arra az ösvényre, mely örökre összefonja sorsát Sigeruval és Takeoval.

Ez egy sorozat, melynek az Otoriak Története alcímet adta az írónő, és három kötetet alkotott a történetből. (Később még kettővel egészítette ki a saga-t: egy előzmény feltáró és egy "utó" történettel). De ne ijedjünk meg, az aktuális történet befejeződik, csupán a hősök jövőbeni életét és kalandjait hagyja nyitottan Hearn, hisz oly sok kérdés marad még megválaszolatlan számunkra.

És mily meglepő, miután ez a sorozat is világsiker lett, Hollywood egyből lecsapott a jogokra és 2009-re ígérik a filmet. Egyelőre csak ennyit tudni, nem többet.


Eredeti cím: Across The Nightingale Floor
Borostyán, 2008. június 23.

1 megjegyzés:

csenga írta...

A kedvenc sorozatom:)Bár Én nem szeretem a több kötetes könyveket,ez mégis a kedvencem lett.
Egyszer már ajánlottam nektek,csak elsiklottatok felette.
És nem három hanem már négy kötetesre bővült a sorozat a Rikolt a kócsaggal.
Jó volt látni egy régi ismerőst:)