2008. szeptember 30., kedd

Margaret Mitchell: Elfújta a szél


Szerintem kevesen akadnak olyanok, akik nem látták a filmet részben vagy egészben, de legalábbis ne hallottak volna róla. Annak idején amikor a televízió csupán két adót sugárzott a kedvünkért, többször is leadták a filmet. Kicsit megkarcolva, kicsit elmosódva és a két oldalon megvágva. Azóta már hibátlan állapotban is megtekinthető szerencsére, de erről az ADAPTÁCIÓK blokkban bővebben.

Az írónőről és a könyv születéséről bővebben az ÍRÓK szekcióban.

Tehát.

Pontosan azért, mert annyira ismert ez a történet, nem tudok róla pusztán csak annyit elmondani, hogy nagyjából mire számíthat az ember. Úgy érzem ez most többet kíván.

Én is elsőnek a filmes tűzkeresztségen estem át még kislány, aztán tínédzser koromban, de sosem gondoltam arra, hogy a könyvet egy nap el kellene olvasnom.

És mégis megtörtént a csoda.
Egy nap a regikonyvek.hu oldalon mazsoláztam, amikor a hirdetett könyvek között feltűnt Ő.
Nem a giccses-filmes borító volt, hanem II. Világháború előtti rajzolt-papíros csomagolás, kemény kötésben. (lásd a képen) Gondolkodás nélkül megvettem. Amikor átvettem a könyvet és belelapoztam, már az első oldalon látszott hogy valaki számára ez egy szeretettel átnyújtott ajándék volt. A meglepő nem ez volt számomra, hanem az hogy az ajándékozó beceneve ugyanaz volt, mint az enyém. (Csak édesanyám hív úgy, és ezt most csakazért sem fogom elárulni :P). Megmelengette lelkemet, de éreztem, még nincs itt az idő. Eltelt azóta 1 év, és váratlan elhatározással mégiscsak lekaptam a polcról és a majd’ 1000 oldal ellenére türelmesen olvasni kezdtem.

Nem bántam meg. A filmet is felnőttként tudtam igazán értékelni, a könyvre is érdemes volt várakozni. (Külön finomság mellé, a 70 évvel ezelőtti magyar szóhasználat és írásmódok!)

Scarlett O’Hara Georgia híres szépsége, ugyancsak válogathat a kérőkben. Minden ujjára akad két derék legény is. (Természetesen csakis a gazdag családok csemetéi jöhetnek szóba). Az ő szíve azonban egyetlen férfiért remeg, névszerint Ashley Wilkesért. Ashley - habár megvallja Scarlettnek, hogy ő is hasonlóképpen érez - azonban a családi hagyományokat követi és unokatestvérét Melanie-t veszi feleségül. Scarlett hiába dobja félre úrinői mivoltát, hiába árulja el érzéseit, nem jár sikerrel és úgy tűnik örökre elveszíti a szeretett férfit. Hangos vitájuknak szem- és fültanúja is akad: Rhett Butler, aki ettől a perctől menthetetlenül beleszeret a lányba. Scarlett jókora adag sértést a fejéhez vágva köszön el tőle, abban a biztos tudatban hogy soha többé nem találkoznak. Dacból és bosszúvágyból azonnal igent mond az első kérőnek, így Scarlett Melanie bátyjához megy feleségül, akit egy cseppet sem szeret, sem tisztel.

Kitör a háború Dél és Észak között, az ifjak (testvérek, férjek, édesapák) bevonulnak hogy kivívják függetlenségüket. Scarlett már az első pár hónap után özvegy lesz, és egyedülálló anya. 16 évesen lelki tragédiaként éli meg, hogy magányos özvegyi életet kell élnie, és örök fekete ruha viseletre lett kárhozatva. Az ő lételeme a zene, a tánc, az udvarlók ostroma. Nem érdekli a háború, nem érdekli a politika és az sem érdekli, hogy neki anyaként kellene viselkednie.

Édesanyja látva szenvedését Atlantába küldi Melaniehez, oda ahol mindig pezseg az élet. Melaniet mindenki szereti és tiszteli, tőle kérnek tanácsot, őt keresik ha baj van. Scarlettet azonban csak a férfiak kedvelik és szeretik a nők kiközösítik maguk közül. Érzik, hogy komoly vetélytárs. Persze Rhett is feltűnik és alaposan összekuszálja Scarlett életét.

A történet főhőse Scarlett és a DÉL. Így csupa nagybetűvel. Többet tudhatunk meg az akkori vélekedésekről és irányelvekről, de tanulságokat vonhatunk le magunk számára is mindabból amelyen Scarlett keresztülverekedi magát.

Scarlett 16 évesen még kislány, akinek az a legfontosabb, hogy minden nap összetörjön egy szívet.
20-as évei elején az a legfontosabb számára, hogy családja és hozzátartozói ne haljanak éhen a háborút követően, birtoka és háza pedig megmaradhasson az örökös pusztításoktól és fosztogatásoktól.
20-as évei közepén meggyőződése, hogy a pénz az orvosság mindenre és ezért, esküjéhez mérten, csalni, hazudni és ölni is képes.
20-as évei végén keserves lelki kínok közepette fedezi fel, hogy amit egész életében keresett az a szerelem és szeretet, amely végig az orra előtt volt, de mire erre rájön már mindenki, aki törődött vele, elhagyta.

Egyszerűen el lehetne intézni a vitatott jellemű Scarlettet azzal, hogy önző, nagyravágyó, szűklátókörű, érzéketlen kis dög.

Van benne valami, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy azokat, akik hozzá tartoznak halálukig segíti és MINDIG képes talra állni.

Egy olyan nő története ez, aki országával együtt leli örömét az életben, izzad és szenved a nehéz időkben és emelkedik fel a háború maradványát képező hamuból. Erős, céltudatos asszony, aki a történet végén elhatározza visszaszerzi annak az embernek szerelmét, akit sokáig mellőzött és kigúnyolt, és csak nagyon soká értette meg, hogy ő volt a biztos pont az életében.

Sikerül neki? Megesküdött rá, és én hiszek neki.


Azoknak is ajánlom, akik még csak a filmet látták.






Borostyán, 2008. szeptember 30.
Eredeti cím: Gone with the wind





















Itthon több kiadás is megjelent már, íme egy kis ízelítő a borítókból.

8 megjegyzés:

Nima írta...

én még nagyon fiatalon olvastam, és teljesen beleszerettem. amennyire irritált Scarlett, annyira kedveltem is, és megértettem, mit és miért tesz úgy, ahogy.
a filmet viszont nem bírtam megnézni. szenvedtem alatta, mert annyira nem a könyvről szólt. Mitchell mögött hatalmas, sok éves kutatómunka állt, amikor megírta, úgyhogy a könyv legalább annyira történelmi regény is, csak sajnos a film hatására mindenki csöpögős-romantikus regényként kezeli.
úgyhogy ha valaki kihagyja a filmet, semmit nem fog veszíteni, de a könyvet érdemes elolvasni.

pici dzé írta...

...drága Dixieland...

csenga írta...

Borostyán klassz a beszámoló:)amint tudok rohanok érte a könyvtárba:)

Lobo írta...

Nekem is tinikorom nagy élménye volt a könyv és a film is. Előbb olvastam a regényt aztán kaptam egy jó kis sok képes angol nyelvű könyvet a film készültéről is, amit kezdő nyelvtudással élvezettel silabizáltam ki. A film keletkezése majdnem olyan izgalmas volt mint a regény. S ezek után nem csalódtam abban se, amit a vásznon láttam.
Szerintem a film pont olyan mint a regény: epikus, hatalmas, szívvel teli és kiválóak a színészek benne. A klasszikus hollywoodi szuperprodukció.
Részemről örök nosztalgiával és szeretettel gondolok rá. Örültem ennek a klassz kis beszámolónak a könyvről. Szerintem karácsony magasságában újra fogom olvasni, mert úgy megkívántam.

Borostyán írta...

Lobo: megkérdezhetem miért pont Karácsony környékén? :P

Lobo írta...

Mert kb akkor lesz rá időm:) Meg olyankor szoktam régi kedvenceket újraolvasni, melegben, fahéjillatban, bekucorodva valahova és elmerülve benne.

Borostyán írta...

Hmmm jól hangzik! :D

stippistop írta...

én is kedvet kaptam az újraolvasásra!! a karácsony jó időszaknak tűnik erre... :o)