Marian Keyes újabb remekművet alkotott a "csajos könyvek" kategóriában:)Tudom sokan ezt a műfajt lenézik,de nekem szükségem van erre a fajta kikapcsolódásra is.És a többi ilyen jellegű könyvtől eltérően Keyes nem sekélyes,és nem unalmas,és egyáltalán tök jóóóóóóóóó! Ez a kötet kicsit szakit a hagyományokkal,és azt irja le,hogyan tud egy fiatal nő együttélni a korai özvegységgel.
Anna fiatal,szerencsésen kihalászott egy remek állást,és villámgyorsan összekötötte életét Aidannal az igazi szerelmével-az sem számitott ,hogy a fiúnak előtte le kellett zárnia a múltját....
Túl szép volt,hogy sokáig tartson.....
Anna otthon lábadozik miután elveszti férjét. A lökött családja némileg feledteti a fájdalmát.
De hamarosan vissza kell térnie New Yorkba ,és folytatni úgy mintha mi sem történt volna-látszólag sikerül is neki.Anna minden nap e-mailt küld férjének,hogy hazajött,és már aig várja,hogy találkozzanak! Felhivja a mobilját és csodálkozik,mikor férje hangpostája bekapcsol.
A család, a barátok,és a munka persze leköti Annát,és pont arra nincs ideje amire kellene-gyászolni.
Kétségbeesetten szeretné tudni hol van Adian?És miért nem akar beszélni vele?A hajmeresztő ötletek egymást követik,miközben próbál épeszű maradni.
Az egyik oldalon együtt nevetünk Annával, a következőn pedig mi is zsepit keresünk,és együtt könnyezünk vele.
Keyes nagyon jó figurákat kelt életre,ésa főhős élete ugyanolyan bonyolult mint a mienk amikor is ezerfelé kell szakadnunk,mindenhol,és mindenkinek megfelelnünk.
Anna vajon megtalálja a nyugalmat?És megbocsát-e Aidannak?El tudja fogadni,hogy neki tovább kell élnie?
2 megjegyzés:
Inkább vicces vagy inkább sírós?
Mostanban inkább vidámabb vagy izgalmas könyvekre vágyom... :P
Inkább szokatlan ,maga a téma miatt.Érdekesnek mondanám ,de semmiképpen sem sirós.
És vannak benne kifejezetten vidám részek-ilyenek például azok az e-mailek amiket a testvére Helen ir neki,aki nem mellesleg magánnyomozó,és röhejes szitukba kerül:)
Megjegyzés küldése