A történetet mesélő író (Phil Doran) 50-es éveiben jár, amerikai, Kaliforniában él feleségével, Nancyvel. Phil sikeres TV producer és forgatókönyvíró. Illetve csak volt sikeres, jelenleg úgy érzi, elfáradt, kiégett, már nem kapkodnak érte úgy mint régen, át kell adnia a terepet a fiatalabbaknak. De ő ezt nem akarja/tudja elfogadni, küzdeni akar, bár néha felmerül benne, szüksége van-e a harcra a dzsungeltörvények által uralt média-világban. Felesége viszont úgy gondolja, változásra van szüksége, és úgy dönt, új életet kezdenek Toszkánában.
Férje tudta nélkül lerobbant, ősrégi házat vásárol egy kis olasz faluban.
És itt kezdődnek a kalandok. A ház felújítása nem megy egyszerűen, ahogy Olaszországban semmi. Mesteremberekkel, hivatalokkal, biztosítóval történő soha véget nem érő harc veszi kezdetét, életre szóló barátságok köttetnek, és a férfi, aki először hallani sem akart az új életről, megadja magát, és teljesen rabul ejti a varázslatos olasz világ, a tájak, az illatok, az emberek, az életkedv, a szenvedély….
A szokásos Toszkánáról illetve Provance-ról szóló regényekhez képest ez a könyv annyiban más, hogy átszövi egy önismereti válságban lévő 50-es férfi helykeresése a világban.
A történet tele van vicces sztorikkal illetve momentumokkal, van benne számomra egy-két tényleg nagyon mulatságos epizód, de összességében a humorát nem nevezném fergetegesnek. Számomra kicsit túl „amerikai”, néha kicsit szájbarágós.
Tetszett azonban, hogy minden fejezetnek egy-egy olasz szó a címe, amit később a mesélés során ki is fejt, legyen az akár ünnep, szólás, kifejezés.
Jól átadja a toszkán kisvárosok, falvak hangulatát, az olaszok életfelfogását, családszeretetét, életörömét. És ez az, amiért szerettem olvasni: elrepített abba a világba, ahol a leginkább otthon érzem magam….
Decemberben szoktam elővenni az Olaszországról szóló regényeket, amikor kint hideg szél süvölt és vágyom a nyárra. Nekem bevált….
És itt kezdődnek a kalandok. A ház felújítása nem megy egyszerűen, ahogy Olaszországban semmi. Mesteremberekkel, hivatalokkal, biztosítóval történő soha véget nem érő harc veszi kezdetét, életre szóló barátságok köttetnek, és a férfi, aki először hallani sem akart az új életről, megadja magát, és teljesen rabul ejti a varázslatos olasz világ, a tájak, az illatok, az emberek, az életkedv, a szenvedély….
A szokásos Toszkánáról illetve Provance-ról szóló regényekhez képest ez a könyv annyiban más, hogy átszövi egy önismereti válságban lévő 50-es férfi helykeresése a világban.
A történet tele van vicces sztorikkal illetve momentumokkal, van benne számomra egy-két tényleg nagyon mulatságos epizód, de összességében a humorát nem nevezném fergetegesnek. Számomra kicsit túl „amerikai”, néha kicsit szájbarágós.
Tetszett azonban, hogy minden fejezetnek egy-egy olasz szó a címe, amit később a mesélés során ki is fejt, legyen az akár ünnep, szólás, kifejezés.
Jól átadja a toszkán kisvárosok, falvak hangulatát, az olaszok életfelfogását, családszeretetét, életörömét. És ez az, amiért szerettem olvasni: elrepített abba a világba, ahol a leginkább otthon érzem magam….
Decemberben szoktam elővenni az Olaszországról szóló regényeket, amikor kint hideg szél süvölt és vágyom a nyárra. Nekem bevált….
Eredeti cím: The reluctant Tuscan
Kiadó: Kelly Kft.
Kiadás éve: .2005
Oldalak száma: 320
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése