2009. január 12., hétfő

Neil Gaiman: Csillagpor

"Csak a kezemet figyeljék, mert csalok!" valójában 2008-ban olvasott utolsó könyvem volt ez a hangulatos kis történet: Gaiman meghatározásában felnőtt tündérmese. Nem bántam meg, hogy a karácsonyt megelőző napokat választottam elolvasására, emelte kicsit az ünnep fényét.

Adva van egy konzervatív kis falu, Falva, amely csak 9 évente nyitja meg magát Tündérország felé. Adva van egy vakmerő Falva-béli fiú, aki könnyelmű ígéretet tesz szíve hölgyének. Azt reméli, ha a Tündérországba pottyant csillagot megszerzi, elnyeri szerelmének kezét is. De ezek a Falva-béli lányok nem mindig gondolják ám meg szavaikat, és azt a Tündérországbeli csillagot sem csak ez a vakmerő fiatalember kutatja... Így lép be a történetbe sok-sok fura lény, élők és holtak, boszorkányok és egyéb elvetemült alakok...

Jó volt olvasni ezt a regényt, úgy volt szép, hogy közben szórakoztatott; és úgy volt izgalmas, hogy közben gyönyörködtetett... Tökéletes volt ott és akkor, mást nem is tudok írni róla... Már várom a Sosehol- t!



Nincsenek megjegyzések: