Az eredetileg Želary címen megjelent könyv főszereplője Eliska, akinek Böhmen und Mährenből (Cseh-Morava Protektorátus) kell menekülnie a Gestapo elől.
Egyetlen lehetősége akad. Új személyazonossággal vidékre költözni és férjhez menni. Eliska igencsak meglepődik a férjjelölt személyén, ugyanis egy műveletlen, végtelen egyszerű, már-már... parasztlegényt fog ki magának.
Želaryba, egy morva-szlovák határ menti, eldugott kis falucskába menekülnek. Minden eltér a nő megszokott környezetétől. A kifinomult, nagyvároshoz szokott doktornő keresi a válaszokat, hogy került ebbe a vályogpadlójú, minden komforttól mentes házba ezzel az emberrel? Komplett bolondnak tartja a férfit, retteg tőle, hiszen a faluban az a "normális", ha üti az ember az asszonyt. Jozának ehhez még az ereje is meglenne.
Eliska csalfa szeretőjét siratja, akit a városban hagyott, akivel a kapcsolata felszínes és hazugságokkal teli volt. A csöndben elkezd a szíve Joza felé fordulni, megismerni a férfi valódi énjét, mögé látni a tanulatlanságnak, faragatlanságnak.
Mélyen meghatott ez a tiszta szerelem, amely mentes minden külsőségtől, megjátszástól, színjátéktól. Csak két ember sallangtól mentes, őszinte, tiszteletteljes szeretete, szerelme mutatkozik meg.
"Egy felnőtt férfi mesét mondott egy felnőtt nőnek, a menyegzőjük előtti éjszakán, a cserépkályha mellett a petróleumlámpa világánál, a gyógytea illatában."
Szerintem maga a főhősnő lepődött meg a legjobban az érzelmein.
"valahányszor veled vagyok, körös-körül minden olyan szép"
Rendkívül rövidke könyvről van szó, annál több mondanivalóval.
A regény alapján, Cserhalmi György főszereplésével film is készült. Mindenképp beszerzem!

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése