"És azután,ahogy telnek a napok,tartsd nyitva a szemedet,hátha
megjelenek.Talán írok majd valamit a bepárásodott tükörre,amíg fürdesz,
vagy eljátszom az almafa leveleivel ,amikor kinn vagy a kertben.Talán
becsusszanok egy álmodba."
Már megint egy szomorú könyv...
A
fiatalságnak nincs köze az elmúláshoz, a gyászhoz..hisszük mi.Az élet
körforgása sokszor felcserélődik és a szülő temeti el a gyerekét..és
előfordul,hogy van idő erre felkészülni,de ettől nem lesz kevésbé
kegyetlen velejárója az életnek.
Tess leukémiás,tizenhat évesen
szobája falára írja mit is akar még megtenni,amíg tud
járni,beszélni,amíg meg tudja tenni mindazt amiről különben lemaradna.
Tessnek
nem átlagos kívánságai vannak,mint a léghajózás vagy a tengerparti
családi nyaralás,vagy oroszlán simogatás...Tess szexet akar,drogot,bolti
lopást.... szülei ,akik közül csak apja a biztos háttér,tehtetlenül
nézi ahogy lány elpocsékolja kevéske idejét...
A könyv elején dühös voltam Tessre,hiszen baromságokra vágyott! Az
elején annyira zavart,hogy Tessa nem viselte méltósággal a
betegségét,aztán pedig annyira szégyelltem magam,hogy ennyire okostojás
vagyok,és álságos…. a végére mindenkit megszerettem,még Zoé-t is,pedig ő
aztán igazán önző barátnő szerepét nyomta,türelmetllen volt,és önző,és
rideg-aztán a sors vagy Isten Zoe-nak is kioszt egy kevésbé jó lapot és
szépen,lassan Zoe is rájön milyennek is kell lennie egy barátnőnek.
Rájöttem,hogy
Tessának mindenhez joga volt…joga volt gyűlölni,hülyeséget
csinálni.Joga volt úgy elfecsérelni,eltölteni ezt az időt ahogy a szíve
diktálta.
A
könyv egyik remek karaktere Adam-kellett ide mint egy falat kenyér!!!
Jó volt,hogy ott volt Tessának,és a családjának,jó volt,hogy ennyi
szomorúság mellé ennyi szeretetettel is ,meg lett töltve a történet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése