Eleinte idegesítettek a szereplők,aztán már
csak távolról figyelve őket, a könyv is olvasmányosabb,gördülékenyebb
lett.Senkit sem szerettem meg ,fura egy család a Brinkley família,főleg
Rachel az anyuka ment az idegeimre...Örök téma ,kimeríthetetlen a családon belüli viszály,após,anyós,vő,meny kérdés.
Középkorú házaspár ,három fiúgyermek.Aztán szép lassan mindhárman megházasodnak.A szülők látszólag! el is fogadják mindhárom menyüket,de persze tételesen számon tartva a nők,vélt vagy valós hibáit... az egyik furcsa,a másik rideg ,a harmadik még gyerek stb.
Rachel az anyuka bár tisztában van azzal,hogy fiai sem tökéletesek,mégis az ő vélt vagy valós jellemvonásaikat elfogadja,ugyanakkor mindig-mindenről tudni szeretne ami gyerekei és feleségeik között történik....persze előbb utóbb mindenkinél betelik a pohár,és soha véget nem érő körök kezdődnek,a ki mit mondott, hogy gondolta stb.
A könyv eleinte nekem úgymond céltalannak tűnt, aztán kikerekedett a történet,és bevallom a vége nagyon tetszett.
A család egy érzékeny műszer,legyen szó testvérekről,szülőkről,vagy sógornőkről. Vagy el tudjuk fogadni egymást ,vagy nem. A szülők vagy beletörődnek,hogy már nem ők irányítanak,vagy nem...én annak a híve vagyok,hogy ami nem megy azt nem kell erőltetni.
A másik sarkalatos dolog pedig az őszinteség-persze ez nehéz dolog,mert sokszor sértődéssel,haraggal jár együtt,de inkább tudjam hányadán állunk-anyóssal,sógornővel-mint .,hogy legyen egy álságos,felszínes,őszintétlen viszony.
Rachel elég hálátlan szerepet kapott,ő az önző anyuka,aki képtelen magát túltenni azon,hogy fiai már nem az ő tiszta ruháira,és tápláló leveseire vágynak.Az apuka,a tutyimutyi hallgatag fél szerepét kapta,aki soha semmibe sem szól bele-nekem eléggé szimpatikus volt,hogy felérte ésszel,hogy mikor van rá szükség,és az is mekkora mértékben.
Sok szülő hálátlannak bélyegzi a gyerekét ha az egy idő után már nem bólogat minden szülői tanácsra,javaslatra -remélem én sosem esem ebbe a hibába:P
Bár semmi extra nem történik a könyv lapjain,azért finom rávezetés történik,miszerint ha néha kicsit más szemszögből is megvizsgálunk pár dolgot,esetleg a valamilyennek hitt családtagot kicsit jobban megismerjük,máris új távlatok nyíthatnak meg a családon belüli összetartozás kérdésében.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése